Ki segít az elszegényedő nyugdíjasokon? címmel dr. Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselő írásbeli választ igénylő kérdést tett fel, amelyre május 13-án az EMMI államtitkára, Rétvári Bence válaszolt. A levélből több passzust fogok idézni, és az egyes állításokhoz megjegyzéseket fűzök.
,,A Kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet időszakában, illetve annak megszűnését követően is segítse, támogassa az időseket, a nyugdíjasokat.”
Rétvári szerint a 13. havi nyugdíj visszaépítésének ígérete, a 70 évesnél idősebbek önkormányzati ellátásba sorolása, a 65 év felettiek vásárlási lehetőségének szabályozása, a receptek kiváltásának könnyítése és egyéb adminisztratív intézkedések bevezetése jelentősen javította a nyugdíjasok közérzetét és életkörülményeit. Ezen szabályok többségének anyagi vonzata nincs, a kilátásba helyezett 13. havi kifizetés első részlete is csak jövő februárban esedékes. Novák államtitkár asszony bejelentése szerint nem lesz felső plafonja a 13. havi nyugdíjnak és nem lesz differenciált, ebből következően 2021. februárjában a 100 ezer forintos nyugdíjas 25 ezer forintot, míg az 1 millió forintos nyugdíjas 250 ezer forintot kap. Biztos, hogy jó ez így?
Természetesen az államtitkár kiosztja a baloldalt: „A tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítése nagy eredmény, különösen azt figyelembe véve, hogy nem ezt szoktuk meg korábban a szocialista kormányzás idején, amikor a válságra hivatkozással elvettek egy havi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, eladósították a családokat, megkurtították a családtámogatásokat. A baloldal kormányzása alatt 200 ezer ember veszítette el munkahelyét, megduplázódott, 12 százalékra nőtt a munkanélküliség.”
Rétvári Bence fiatal ember, de annyira azért nem, hogy ne emlékezzen arra: a 13. havi nyugdíj intézményét az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány rendszeresítette, és a Fidesz kínjában ezért már a 14. havi apanázs lehetőségét is megpendítette. Ehhez képest az államtitkár úgy hozza elő a 13. havi kifizetést, mintha az ő politikai közössége agyából pattant volna ki a nemes kezdeményezés. A 200 ezer ember munkanélküliségét felhánytorgatni azért sem célszerű, mert könnyen lehet, hogy a 2020. első félév végén már 400 ezer állástalannal kell számolnunk, pedig most egy „zseniális” jobb oldali kormány igazgatja ügyeinket.
„Ezzel szemben, amikor a gazdaság helyzete lehetővé tette, a nemzeti Kormány egyszeri juttatásokkal is számos alkalommal támogatta az időseket. A nyugdíjukon kívül a nyugdíjasok 2016 novemberétől összesen 273,5 milliárd forint összegben részesültek nyugdíjprémiumban, illetve kaptak Erzsébet-utalványt és rezsiutalványt.”
Idén, az elszabadult élelmiszerárak ellentételezéseként egyetlen fillért sem kaptak a nyugdíjasok, és eddig szóba sem került kompenzálásként az egyszeri pénzbeli juttatás vagy az Erzsébet-utalvány. A gazdasági bukfenc miatt a nyugdíjprémium is elveszett, a korrekcióra (kiegészítésre) pedig azért nem lehet számítani ősszel, mert a KSH addig bűvészkedik, míg ki nem derül, hogy a 2,8 százalékos növelés bőven elég a nyugdíjasoknak, és az infláció nem is zabálta fel az év eleji emelés mértékét.
„A nyugdíjak 2010-hez képest 38 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig 10,3 százalékkal nőtt.”
A reál keresetek értéke (vásárlóértéke) ma több mint 50 százalékkal magasabb, mint 2010-ben, a bér/nyugdíj olló tehát durván szétnyílt. Ez a dinamikus bérnövekedés (főleg 2016-tól) költségoldalról beépült a fogyasztói árakba, ebből következően a nyugdíjasok ennek a folyamatnak a nagy vesztesei. Nem véletlen, hogy a szakszervezetek, a szakmai szervezetek és az ellenzéki pártok egységesen a vegyes indexálás bevezetését szorgalmazzák, amely figyelembe veszi az infláció és a keresetnövekedés alakulását.
„Az infláció tárgyévi várható mértékét szeptember hónapnál korábban nem lehet meghatározni, ennél előbb az év során a költségvetésben tervezett mértéknél magasabb infláció felelősséggel nem prognosztizálható.”
Miért ne lehetne? Ez szimpla hazugság. Ha a tavaly nyáron elfogadott 2020. évi állami költségvetésben szerepelhetett a 2,8 százalékos idei inflációs érték, akkor – csaknem egy évvel később - 2020 májusában már biztosan lehet prognosztizálni az év hátralévő részében várható pénzromlás ütemét. Nyugodt szívvel végre lehetne hajtani 2020. július elsején egy hathónapos folyamatra alapozott nyugdíj-kiegészítést, de ha ez nem smakkol, akkor - ugyancsak július első napjától - 1,2-1,5 százalékos nyugdíjemelés is jogszerű és indokolt lehet. De ha ez sem tetszik Rétvári úrnak, akkor a beígért 13. havi nyugdíj első részletét kell a nyár folyamán folyósítani!
„Emlékeztetném, hogy Önök a nemzeti összefogás helyett, most sem voltak képesek félretenni pártpolitikai érdekeiket. Miközben fegyelmezettségre és összefogásra lenne a legnagyobb szükség, Önök szavazataikkal szégyenteljes módon akadályozták a vírus elleni gyors küzdelmet. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar emberek még az ilyen rendkívüli helyzetben is csak a Fidesz-KDNP kormányra számíthatnak.”
A levélből végül kiderül, hogy Rétvári összefogáspárti vírusellenes politikus, és szépen fejlődik. Stílusa és minősítései alapján – első KDNP-sként - hamarosan bekerülhet a Kocsis Máté - Kövér László - Kovács Zoltán nevével fémjelzett, elit csapatba. Rétvári Bence kormányzati szempontból most bizonyára kiválóan teljesített, csak azt nem tudhattuk meg hosszú leveléből, hogy ki, hogyan és mikor segít az elszegényedő nyugdíjasokon.
Dr. Dávid Ferenc
nepszava.hu