Számos politikai vita lángol fel napjainkban a nyugdíjrendszer kérdéskörben, amin senki sem csodálkozik, hiszen a választásokhoz közeledve minden politikai formáció próbál kedvező ígéreteket tenni a népes nyugdíjas szavazótábornak.

A szakmai viták kereszttüzében a nyugdíjak számítási módszere (is) áll, melynek egyik gyakran visszatérő eleme az un. svájci indexálás szükségessége, amely arról szól, hogy a nyugdíjak évenkénti korrekciójakor az infláció mellett a bérek emelkedését is figyelembe kellene venni. Mit jelentene mindez a nyugdíjak nagyságára vonatkozóan?

Ki járna jól és ki lenne a vesztes? - számoljunk!

Az elmúlt időszakban két szakértői cikket is közölt a ProfitLine.hu a nyugdíjak és a nyugdíjreformok témakörében. Vitaindító cikkében Bán András szociálpolitikus az MSZP által közzétett nyugdíjprogram kritikáját írta meg (Ki jár jól és ki jár rosszul? ITT olvasható), melyre válaszként Miklós László az MSZP szakértője fejtette ki véleményét a nyugdíjak un. svájci indexálásával kapcsolatosan (A nyugdíjak vegyes indexálásával mindenki jobban jár c. írás ITT olvasható).

Érdemes mindkét cikket elolvasni, hiszen az értelmes vita mindig előremutató gondolatokat hoz a felszínre.

Hogy állnak a nyugdíjak a bérekkel versenyben?

Adalékként a gondolkodáshoz a Központi Statisztikai Hivatal adatait bányásztuk elő, és megnéztük, hogy hogyan alakult az átlagos nyugdíj (százalékos) értéke az átlag nettó fizetések értékéhez viszonyítva. Az alábbi ábrán tehát azt láthatjuk, hogy adott évben (2008-tól 2020-ig tekintve) az átlagos nyugdíj hány százaléka volt az átlagfizetésnek.

Míg 2008-ban az átlagos nyugdíj még megközelítőleg az átlagos havi nettó átlagbér 70%-a volt (pontosan 69,1%-a), addig a legfrissebb adatok szerint 2020-ban ez az arány már az 50%-ot sem éri el (49,7%).

profitline.hu