A Fidesz-kormány egyik leginkább vitatott lépése a nyugdíjrendszer 2012-es átalakítása: ekkor szüntették meg ugyanis az úgynevezett svájci indexálást, ami azt jelentette, hogy a nyugdíjak éves emelkedését kizárólag az inflációhoz kötötték - és kötik most is -, a bérnövekedést nem veszik figyelembe. Emiatt szakadtak el egymástól a fizetések és a nyugdíjak az elmúlt 10 évben. A Pulzus Kutató, lapunk megbízásából készített felmérése szerint az emberek többsége visszahozná a svájci indexálást.
A magyar nyugdíjrendszert egyre több szakmai szervezet bírálja, mondván az rendkívül méltánytalan és hatalmasra növeli a szakadékot az aktív keresők és a nyugdíjasok között. Ebben nem tévednek nagyot tekintve, hogy az elmúlt évtizedben a bérek emelkedése sokszorosan meghaladt a nyugdíjakét. Előbbinél nem volt a ritka a kétszámjegyű növekedés, utóbbiak pedig a mérsékelt inflációs környezetben 1-3 százalékkal emelkedtek.
Ezt a szakadékot az sem csökkentette jelentős mértékben, hogy a kormány korrigálta is nyugdíjemeléseket, ha kiderült, hogy az infláció magasabb az előzetesen becsültnél.
Ezek eredménye, hogy az átlagnyugdíj a 150 ezer forintot sem éri el, a mediánnyugdíj (vagyis az az összeg amennyinél ugyanannyi alacsonyabb és magasabb nyugdíj van) alig több 130 ezer forintnál. Eközben a nettó átlagbér 290 ezer, a medián bér 223 ezer forint.
Farkas András nyugdíjszakértő számítása szerint - amelyet a Portfolo.hu-n tett közzé - ha a svájci indexálást 2015-ben bevezetik, akkor 2020-ban az átlagnyugdíj több mint 175 ezer forint lett volna.
A Pulzus Kutató reprezentatív felmérése szerint a magyarok 53 százaléka térne vissza a svájci indexáláshoz vagyis fele-fele arányban venné figyelembe az inflációt és a nettó keresetek alakulását.
21 százalékuknak megfelel a mostani szabályozás is, míg 19 százalék úgy nyilatkozott, hogy csak a nettó keresetek alakulásához kötné a nyugdíjakat. Az elmúlt időszakban ez utóbbi lett volna a legjobb a nyugdíjasok számára, ugyanakkor tény, hogy ennek van kockázata is. A válaszadók 7 százaléka más mutatót használna.
Érthető módon a 60 év felettiek nagyobb arányban támogatnák a svájci indexálás visszavezetését, mint a fiatalabbak. A körükben 66 százalék ez az arány, szemben a 40-59 évesek 51 és a 18-39 évesek 43 százalékával. Sőt, míg a fiatalabbak 9-10 százaléka teljesen más rendszert vezetne be, a nyugdíjasok és a nyugdíj előtt állók csak 1 százalékban vetnék magukat az ismeretlenbe.
Az iskolai végzettség szerinti bontásban nincsenek nagy különbségek, az azonban látható, hogy minél többet töltött valaki az oktatási rendszerben annál inkább visszahozná a vegyes rendszert. A jelenlegi, tehát a Fidesz által bevezetett rendszert legnagyobb arányban az alapfokú végzettségűek támogatják.
Ezt a tendenciát lehet látni a lakóhely szerinti felosztásban is: minél nagyobb településen lakik valaki, annál inkább inkább visszavezetné a svájci indexálást. Budapesten ez az arány 66 százalék, a községekben csak 45.
Ezt kell tudni a kutatásról!
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
Szász Péter
napi.hu