Csak a GDP egy szintjéig engedi növelni a jogszabály a nyugdíjprémiumot. Idén előállhat az a helyzet, hogy elérjük ezt a szintet.

A friss GDP-adat tükrében az elemzők felfelé módosították idei növekedési előrejelzéseiket, a 7-8 százalékos tartományba navigálva a prognózisaikat. Ez fontos hír a nyugdíjasok számára, akik a megfelelő nagyságú gazdasági növekedés esetén prémiumban részesülnek.

Legutóbb azt írtuk, hogy akár 70 ezer forintos prémiumot is utalhat az időseknek az állam az átlagnyugdíj szintjén.

Ennek a feltétele a 7 százalékos GDP volt, ám úgy fest, ez alulbecsült mérték lehet a mostani, rendkívüli évben. A mai KSH- jelentésből kiindulva vannak elemzőházak, ahol már a 8 százalékos GDP-bővülést sem tartják kizártnak, sőt, statisztikai kivetítések alapján még ennél is nagyobb lehet idén a GDP (de ehhez problémamentes második félévre van szükség a gazdaságban, vagyis arra, hogy a járvány negyedik hulláma ne tépázza meg a piacokat, s ne akassza meg a felépülési folyamatot). E modellek szerint akár 9 százalék feletti is lehet idén a növekedés mértéke.

Mi azonban maradjunk a 8 százalékos éves adatnál, ebből kiindulva számoljuk újra, hogy mekkora prémiumra számíthatnak idén a nyugdíjasok - akik biztosan kapnak majd kompenzációt is az infláció vártnál magasabb üteme miatt is, erről itt írtunk:

Ha tehát eléri a 8 százalékot a GDP, akkor azt a nagyon jó hírt tudnánk közölni idősebb honfitársainkkal, hogy 90 ezer forint prémium érkezhet a számláikra egy összegben, amennyibe a rendes havi nyugdíjuk eléri a 80 ezer forintot. Ezen a szinten tehát magasabb lenne a prémium, mint a szokásos utalás!

A vonatkozó törvény szerint a prémium megállapításához szükség van arra, hogy az adott évi gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Ha ez bekövetkezik, akkor a 3,5 százalék feletti részt be kell szorozni a novemberben esedékes nyugdíj 25 százalékával - de maximum 20 ezer forinttal.

A törvényben foglaltakat figyelembe véve jön ki a 90 ezer forintos prémium, az alábbi módon: a 8 százalékos GDP 4,5 százalékkal haladja meg a 3,5 százalékos törvényi előírást. Vagyis ezt a 4,5 százalékot kell beszorozni a havi nyugdíj 25 százalékával, de maximum 20 ezer forinttal (utóbbi feltétel pedig a 80 ezer forintos nyugdíjaktól lép be).

Csakhogy a törvény még egy korlátot tartalmaz: a 3,5 százalékos GDP felett legfeljebb 4 százalékot enged figyelembe venni a jogszabály.

Vagyis a 8 százalékos idei növekedés esetén adódó 4,5 százalékos különbözetből 0,5 százalékot már nem lehet beszámítani a prémiumba. Másképpen: 7,5 százalékos éves gazdasági bővülésig növelhető a prémium, felette már nem változik az összege.

Ez azt jelenti, hogy ha esetleg 9 százalékos lenne idén a GDP, akkor is csak a 4 százalékos különbözetet engedi alkalmazni a törvény.

Ebben az esetben a jogszabályi megkötés miatt 30 ezer forinttól esnének el az idősek. Ha 8 százalékos GDP-ből indulunk ki, akkor is 10 ezer forintot vesz ki a nyugdíjasok zsebéből a törvény 80 ezer forintos havi rendes járandóság felett. Alatta értelemszerűen egyre kisebb a prémium összege.

Van még egy törvényi kitétel, mely szerint a költségvetés teherbíró képessége is határt szab a prémiumok kifizetésének, márpedig könnyű belátni, hogy ha nem lenne plafonja a modell szerint adódó összegnek, akkor az egy ponton túl elviselhetetlen terhet jelentene a büdzsének.

Baka F. Zoltán
mfor.hu