A pályázat értékelő bírálata

Mind mennyiségben, mind minőségben gazdagabb az ez évben beérkezett kéziratanyag, mint a korábbiak. Ennek az okait keresve, elsősorban a témakörök érdekes, gondolatösztönző kijelölését találjuk, de nyilván hatottak a pályázókra életkörülményeink sajátos alakulásának – válságjelenségek, háború – hatásai is. Néhány ilyen, általános jelenség jól érzékelhető ez évben.

A tematikai sokszínűségből kitűnnek azok az írások, amelyek a társadalmi körülményekkel, pozitív és negatív hatásokkal egyaránt foglalkoznak. Gyakran téma a család, a szülők, a gyerekek megjelenése a túlnyomórészt értelemszerűen idős korunkkal foglalkozó szövegekben. Többen foglalkoznak a világjárvány hatásaival a családra, a társadalomra. Gyakori téma az idősek magányossága, de a párkeresés küzdelmei, örömei, elért boldogsága, valamint a közösségben élés feladatai és hatásai is. Több írásban találkoztunk szakrális témákkal is. Semmiképpen nem szeretnénk a „lepontozott” dolgozatokat bírálni, ezért van az, hogy igen terjedelmes, akár jól megírt írásműveket, verseket sem javasoltunk elfogadni, hiszen azok nagyobb közérdeklődésre aligha tarthatnak számot! A bemutatás terjedelme korlátai miatt, sajnos, az elfogadottak érzelmi, tartalmi megformálására, a gondolatgazdagságra, a fogalmazás minőségére, írásonkénti, versenkénti részletes értékelésére sem térhetünk ki, azt az Antológia majdani olvasóra bízzuk!

* * *

A prózai munkák 39 szerző 46 írásának értékelése – fenntartva a szubjektivitás jogát – összetett szempontok alapján történt. Ezek: az írások hosszúságával összefüggően az érdekesség, az időskori élethelyzetek egyedi megítélése, őszinteség, újszerű gondolatok, iránymutató életigenlő cselekvés, figyelembe véve a tiszta nyelvi, helyesírási megfogalmazás minőségét. Így 22 szerző 25 írása nyert elfogadást. (Néhány szerkesztői szempontot, bekezdés tagolást, központozást, a párbeszédes formák kiemelését, mint a korábbi években, az olvashatóság érdekében végre kellett hajtani.)

S mert a megadott tematika adott téma szerinti megkötöttséget nem lehetett „mereven” értelmezni, ezért háromfelé osztottuk az értékelést, 1. a nyugdíjasan – hasznosan, 2. az élet küzdelem, 3. meghatározatlan tematika szerint, hiszen ez utóbbiak között is van elismerést érdemlő munka. A szerzők által küldött fotókat, sajnos, a dolgozat elfogadása esetén sem lehet megjeleníteni.

A versanyag – 34 szerző 106 verse – az érzelmi, tartalmi megformálás többségében jó színvonalú, a szóhasználat szempontjából csakúgy, mint a mondatalakításban, a verstani igényesség jelenlétében: rímek, ritmus, költői eszközök: hasonlatok, jelképek, szinonimák, megszemélyesítések, költői kérdések. Végül közlésre 10 pályázó 46 legjobb verse maradt. (Bár a megadott tematika adott téma szerinti megkötöttséget, itt sem lehetett „mereven” értelmezni, ezért a versek esetében az Antológia szerkesztőjére vár az e szerint történő besorolás, elhelyezés.)

Az elismert alkotók, az elfogadott írások – szubjektív! – minősítési sorrendjében:

PRÓZA

1. díj: Bálint Lajosné, Mezőberény; Perlawi Andor, Balatonfüred; Tamáska-Varga Ákos, Miskolc; 2. díj: Csizmadia János, Medina; dr. Dudás Jenő, Monor; Kovács T. István, Vác; Licker Károlyné Kutak Ilona, Szekszárd; Tóth László, Kecskemét; Tóthné Gyulai Mária, Miskolc; Witner Antal Istvánné, Bácsalmás; 3. díj: Fitó Ica, Kecel; Fodor Sándorné, Kecskemét; Gila Károly, Szeghalom; Horváth Kálmánné, Győr; Huszár Endre, Békéscsaba; Juhászné Balasi Franciska, Kecskemét; Somogyi György, Abda; Szabó Gézáné, Szolnok; dr. Szekeres András, Budapest; Szendefy Zsoltné, Göd;        
Antológiában megjelenésre javasolt: Nagy Józsefné, Gesztely.

VERSEK

1. díj: Perlawi Andor, Balatonfüred; Péter Péter, Vác; 2. díj: Galgóczi Ferencné, Szerencs-Ond; Szabó Károly, Harka; 3. díj: Bajzik Lajosné, Keszthely; Faddi Horváth Pál, Mosonmagyaróvár; Kovácsné Illés Gizella, Helvécia; Máté Lajos, Debrecen; Pablényi Istvánné, Budapest; Witner Antal Istvánné, Bácsalmás.