Radnóti Díjjal tüntették ki Stikel Jánost,
a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége elnökét
A Nyugdíjasok Országos Szövetsége tagszervezetei közül az egyik legnagyobb szervezettséggel és taglétszámmal van jelen a megyéjük civil társadalmában a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége. Elnökük március 21-én Radnóti Díjat vehetett át a MEASZ elnökétől a társadalmi kirekesztettség elleni munkája elismeréséül.
A több, mint száz nyugdíjas egyesület, illetve klub tíz kistérségi informális rendszerben, észak és dél régiókban szervezi a nyugdíjasok közösségi életét. A megyei szövetség a kistérségek munkáját segítve hangolja össze a programokat, végzi az időskorúak érdekvédelmét, érdekképviseletét. A szövetség munkáját az elnök Stikel János, valamint a 16 főből álló megyei elnökség irányítja.
Stikel János a középiskolai tanulmányait követően a katonai pályát választotta és 1975-ben a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola rádió-felderítő szakán végzett. Első tiszti beosztásra Lentibe a felderítő zászlóaljhoz került. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia elvégzését követően Kaposvárra került humán beosztásba.
Az utolsó beosztásában 10 évet parancsnoki iroda vezetőként, civilre lefordítva kabinet főnökként dolgozott és közben megszerezte az újságírói végzettséget is. Ez a képesítés is adta azt a lehetőséget, hogy egy évig Bosznia-Hercegovinában békefenntartóként szolgált a Magyar Műszaki Kontingensben, ahol elsősorban a katonák mentális állapotáért, a sajtómunkáért és a civil lakossággal való kapcsolattartásáért volt felelős. Erre az egy évre úgy emlékezik vissza, hogy itt érezte igazán magát katonának. Akik ebben a “béketeremtési” feladatban részt vettek, azok elsősorban a háború borzalmai által sújtott szerencsétlen sorsú embereknek szerettek volna segíteni.
A korengedményes nyugdíjat, mint kényszerhelyzetet kellett elfogadnia. Utolsó beosztásában többek között az egyházi, a civil és sajtó kapcsolatokkal is foglalkozott, ami számára meglehetősen nagy ismeretségi kört nyitott meg elsősorban Somogy megyében. Ez hozta azt a helyzetet, hogy 2001-től már civilben dolgozott a megyei önkormányzatnál, mint társadalmi kapcsolatokért felelős referens. A munkája jelentős részét tette ki a nyugdíjasokkal való foglalkozás.
2006-ban jött a változás a megyei közgyűlés elnökének személyében és megköszönték a munkáját. Ezt követően társadalmi funkcióban a Somogyért Egyesületnek volt három évig a titkára.
A 2010-es év egy újabb fordulatot hozott az életében, amikor a megyei nyugdíjas szövetség akkori elnöke egészségügyi problémái miatt visszavonult. Megkeresték, így lett a megyei szövetség elnöke.
Az új megyei nyugdíjas vezetéssel fő irányvonalként fogalmazták meg az érdekvédelmet, érdekképviseletet. Ennek során a ma élő nyugdíjasok életszínvonalának a megőrzését célzó munkát tartották és tartják elsődlegesnek. Észrevételeiket, javaslataikat igyekeznek eljuttatni azokhoz, akik ennek javítása érdekében tudnak valamit tenni. Nem valaki ellen, hanem a nyugdíjasok érdekében fogalmazzák meg a véleményüket. Minden esetben a szépkorúak iránti elkötelezettség vezérli kritikáikat és javaslataikat.
Stikel János 2010 óta folyamatosan képviseli, hangoztatja, hogy az infláció követő nyugdíjemelés nem őrzi meg a nyugdíjak reálértékét. Annak is gyakran hangot adott, hogy az infláció százalékos kompenzációja nem egyformán érint mindenkit. Ugyanis amíg az infláció egyformán hat mindenkire, addig a százalékos emelés a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek ad nagyobb kompenzációt. Vallja, hogy 2010-ben az infláció követő nyugdíjemeléssel befagyasztották a nyugdíjasok életszínvonalát, és a jelenlegi gyakorlat szerint a nyugdíjasok kétharmada rosszabbul él.
Vezetésével a somogyi nyugdíjasok hagyományápolása, kulturális tevékenysége példaértékű, sokszínű és nagy tömegeket vonz. Éves szinten általában 22-23 megyei rendezvényük van. Egyedülálló megyei szintű népviseleti bemutatókat tartanak. 40 éves múltra tekint vissza az évente Balatonszemesen megrendezésre kerülő Ezüst Nyár nyugdíjas táboruk. Az Idősek Hónapja időszakában öt tematizált művészeti gálát tartanak.
Somogy megyére az aprófalvas település szerkezet a jellemző, ahol nagyon sok az egyedülálló, nehéz sorsú, idős ember. A munkalehetőségek megszűnése miatt ezekből a falvakból nagy az elvándorlás. Sok helyütt nincs olyan közösségi forma, ahol az idősek társasági életet élhetnének. Ezt az űrt igyekszik betölteni a helyi nyugdíjas klub, ezért fontos kérdés számukra az, hogy ezekben a falvakban is jelen legyen a szövetség, segítse az ott folyó munkát.
A szövetség szlogenje hűen tükrözi annak és vezetőjének hitvallását: „Önként, önzetlenül a szépkorúakért!”