https://fb.watch/tbV2oD-Z6d/

2024.07.06-án került megrendezésre a XV. Országos Szenior Táncfesztivál Gyulán az Erkel Ferenc Művelődési Központban. A nagy népszerűségnek örvendő országos rendezvényre 41 résztvevő nevezett be. A ország különböző pontjairól érkeztek a résztvevők, hogy megmérettessék tánctudásukat. Zömében tánccsoportok léptek fel, de voltak szólótáncosok is. A produkciókat szakmai zsűri értékelte és teljesítménytől függően minősítette azokat. Kiemelt arany, arany és ezüst minősítésről szóló oklevelek kerültek kiosztásra, egy-egy serleg kíséretében. A nézőközönség nagyon jól szórakozott, gyönyörködhetett a csodálatos fellépő ruhákban. Köszönet minden résztvevőnek, nagyon nagy köszönet Szrenkáné Erzsike elnök asszonynak a fáradhatatlan munkáért, a segítőknek, akik igyekeztek gördülékennyé tenni a rendezvény menetét, a Művelődési Ház dolgozóinak, akiktől minden létező segítséget megkaptunk és nem utolsó sorban az önkormányzatnak, aki nélkül ez a rendezvény nem jöhetett volna létre Gyulán! Készült egy videó összeállítás, ami rövid betekintést enged a produkciókba, a rendezvény hangulatába.

Elismerés illeti a verselőket, a prózamondókat, a szervezőket, és valamennyi résztvevőt, akik ápolják az irodalmat, közvetítik az értékeket, őrzik, ápolják édes anyanyelvünk kincseit.

Egy nagy harcos, minden pillanatában hitéhez hű, mások iránt felelősséget tanúsító, cselekvő ember távozott közülünk.

Igazi közösségi ember volt, minden helyzetben, megingathatatlanul az emberi tisztességet képviselte, támogatta a rászorultakat, az elesetteket.

Ő volt az, aki nem csak beszélt a jó szükségességéről, de azt szolgálta egész életében.

Jóskától, a NYOSZ vezető tisztségviselőjeként, a Felügyelő Bizottság tagjától mindig ezt a tapasztalhattuk meg.

Nehéz elhinni, hogy többé nincs közöttünk.

Részvétünket fejezzük ki feleségének, családjának, szeretteinek, akik igazi támaszai, részesei voltak életének.

Nyugodjál békében!

NYOSZ

„…nyújtom a kezem”

Bevezető

A XX.században az I. és II. Világháború után megnövekedett Budapest lakossága. A fővárosba költözések fő oka akkor a munkalehetőségek keresése és a háborúk után meginduló élni akarás, a lerombolt város újjáépítése volt. Mindez varázsvesszőként szívta a fővárosba a vidék, a falvak lakóit.

A II.Világháború után a munkalehetőségek mellett, újabb lökést adott a népesség növekedésnek a  lakhatási lehetőségeket, munkát biztosító házgyárak elindulása.

Budapest mai többségi lakosságának rokonai még mindig vidéken, falvakban élnek.  Jelenleg a fővárosi lakosság  jelentős részét a betelepültek és itt születettek utódai alkotják a több évszázaddal ezelőtt idetelepült városi  „őslakosok”  előtt.

A szolgáltatások bővülésével a városban élők számára egyre jobb lett az élet, javult az életminőség.  Ez növelte a különbséget a városi és a vidéki élet között.

A XXI századdal elindult  a technika és az informatika rohamos fejlődése, ami a vidék és a város közötti különbséget csökkentette. Csupán néhány kulturális, oktatási, közlekedési szolgáltatásban, egészségügyi ellátásban maradt némi városi előny,amely a mai napig is ismert. Ezzel szemben a vidéki élet természeti közelséget, jó levegőt ad az ott lakóknak.

A városba kerültek idővel kezdték elfelejteni a szülőhely, a falvak évszázadokon át megőrzött, átörökített hagyományait, jó szokásait és nem adták át utódaiknak.