Szervezeti élet

Szervezeti élet

Nyugdíjas hírek

Nyugdíjas hírek

Nemcsak a felnevelt gyermekek számát, de az általuk a társadalom számára hajtott hasznot is figyelembe kellene venni a nyugdíjrendszer elengedhetetlen átalakításakor. Az új rendszer szerint a munkanyugdíjon felül a felnevelt gyerekek számától függő másik nyugdíjrész is járna – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Botos Katalin, a Népesedési Kerekasztal nyugdíjszakértője.

A Ratkó-generáció kifutásával csökken a nyugdíjkassza befizetőinek létszáma, amely aggodalomra ad okot. Úgy látja, az általuk kidolgozott elképzelés - amely szerint a felnevelt gyermekek számát is figyelembe vennék a nyugdíj megállapításánál - hosszú távon a problémákat megoldaná - olvasható a portálon.

Mostanában több kormányzati megnyilvánulás is arról szólt, hogy gondolkodnak a Népesedési Kerekasztal által felkarolt javaslaton. Botos Katalin szerint a nyugdíjrendszer átalakítására belátható időn belül sor kerülhet, s annak során figyelembe veszik a lassan harminc éve hangoztatott javaslatukat, azaz a havi járandóság kiszámításánál számításba veszik a család által nevelt, taníttatott gyermekeket. A javaslat szerint a 35 éves kornál fiatalabbak esetében vezetnék be az új rendszert.

Javaslatuk szerint a nyugdíj két részből állna. Lenne a munkanyugdíj, és ezen felül a gyermekek felnevelése után járó másik nyugdíjrész. Az elképzelés ellen már ugyanakkor most nagyon sokan tiltakoznak. Botos Katalin szerint figyelembe kellene venni, hogy akik nem

nevelnek gyermeket, azok a más által nevelt gyermekek jövőbeni befizetéseiből kapják a majdani nyugdíjat.

A kételkedők ne követelőzzenek!

A jövőbeli munkavállalók, vagyis a jelenlegi gyermekek által fizetett járulék úgy is felfogható, hogy ők akkor törlesztik szüleiknek a felnevelésük költségeit. Az elképzelt rendszer ellen tiltakozók úgymond, más által tartatnák el magukat idős korukban úgy, hogy ők a járadék alapjához nem járultak hozzá, hiszen nincsenek gyermekeik, akik törlesztenének - fogalmazott a közgazdász.

A felosztó-kirovó rendszer lényege ugyanis az, hogy az adott pillanatban befolyó adóból, járulékból fizetik az esedékes nyugdíjakat, tehát a nyugdíjasok nem a saját befizetéseiket kapják

vissza, hanem gyermekeik béréből levont szochóból és fizetett járulékokból finanszírozza a költségvetés a nyugdíjukat.

Tehát szó sincs arról, amire a tiltakozók hivatkoznak, azaz, hogy elvesznek tőlük valamit. Éppen ellenkezőleg, nem kapnak azért juttatást, amiért nem is dolgoztak meg, vagyis, amire nem költöttek aktív korukban - vélekedett.

Nincs gyereke? Tegyen félre!

Minden pályakezdőnek automatikusan el kellene kezdenie valamiféle takarékoskodást, akár egészen alacsony összeggel is. Aztán ha lesz gyereke, úgyis rájuk kell ezt költeni, ha pedig nem, akkor megmarad öregkorára, ha addig fel nem éli. Ezt a logikát követve mondhatjuk, hogy az elképzelt új rendszerben a gyermeket nevelőknek elegendő lenne az állami nyugdíj, a többieknek pedig érdemes lenne a kedvezményekkel támogatott önkéntes nyugdíjpénztárakban gyűjteni öreg korukra - erősítette meg

Aki nem talált magának társat, vagy párkapcsolatban él, és akarna, de mégsem születik gyermeke, esetleg egyáltalán nem akar gyermeket, annak lehetősége lenne arra, hogy a nem létező gyermekeken megspórolt összeget félrerakják.

Egyes vélemények szerint egy egyetemet végzett fiatalra a szülei összesen 14-15 millió forintot költöttek. Vannak ennél nagyobb összegű becslések is. A KSH-nak részletes számításai léteznek arról, hogy mi mindenre költ egy gyermeket nevelő család, Ezekből a számításokból kell kiindulni akkor, amikor a gyermeknevelés után járó nyugdíjrészt meg akarjuk határozni - magyarázta Botos Katalin.

 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk