A szolgáltatások és a termékek vásárlása és ezek fogyasztóvédelme mellett igen lényeges szegmens a pénzügyeink és a megtakarításaink védelmének biztosítása.
Az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a termékek eladása során történő megkárosítások mellett egyre inkább előtérbe kerültek a pénzügyek terén történő visszaélések. Ez a terület nagyon felkészült és mesterien kidolgozott csalási módszereket igényel, ugyanakkor egy-egy sikeres „bevetést” követően nagy pénzhez lehet hozzá jutni.
Az elmúlt évtizedek nagy pénzügyi csalásai közé tartozik a Questor botrány, ahol a nyugdíjasok ezrei veszítették el az életük során félretett szerény megtakarításaikat. A bank a kedvező kamataira és az idősek naivitására alapozva tudta becsapni az embereket és kicsalni az utolsó fillérjeiket. De beszélhetnénk arról is, hogy az üdülési jogok vétele és eladása kapcsán kreált szerződésekkel még mindig jelentős pénzeket tudnak emberektől kicsalni.
Újabban a csalók már azt a módszert is kidolgozták, hogy a bankkártya adatai ismeretében károsíthatnak meg az idős embereket és ezt az „unokázós” csalások lehetőségeivel kombinálják. A rendőrség nemrégiben az alábbi közleményt adta ki:
Ne adja meg a bankkártyájának adatait idegeneknek. A sértettek bankkártya adataihoz jutottak hozzá a csalók, egyiküket több százezer forinttal károsították meg.
A közleményt az alábbi esettel támasztották alá: Egy férfi tett bejelentést a rendőrségre december 31-én arról, hogy édesanyját ismeretlen személy felhívta, és az unokájának adta ki magát. A hívó elmondta, hogy megsérült, és az ellátáshoz pénzre van szüksége. Miután a sértett közölte, hogy nem tart otthon készpénzt, a csaló a sértett bankkártyáján szereplő adatok beolvasását kérte, amelynek a hívott eleget tett. Az ismeretlen több százezer forint értékben vásárolt a kártya adatait felhasználva.
Pár nappal később szintén egy férfi értesítette a rendőrséget, hogy nagymamáját ismeretlen személy felhívta, az unokájaként mutatkozott be, majd elmondta, hogy balesetet szenvedett és megsérült. A károk rendezésére pénzt, valamint később, a további beszélgetés során a bankkártyájának adatait kérte a sértettől. A megszerzett adatokkal a csaló nagyobb összegű tranzakció végrehajtását kezdeményezte, azonban a bank blokkolta azt, így kár nem érte a sértettet.
A rendőrség azt tanácsolja, hogy ha hasonló telefonhívást kapnak, ne teljesítsék a telefonáló kérését!
Ne adják ki a bankkártyájuk adatait (kártyaszám, hátoldalon lévő háromjegyű kód, lejárati dátum) sem telefonos megkeresések, sem közösségi oldalon történő felhívások esetén illetékteleneknek, mivel ezen információk birtokában online vásárlás hajtható végre a kártya fizikai jelenléte nélkül is.
Mondjuk el ezeket a tapasztalatokat idős társainknak, akadályozzuk meg a csalókat a trükkjeik megvalósításában.
Horváth László
