A témának aktualitását adja, hogy ebben az évben jelentősen megváltoztak a jótállás szabályai.
Az ilyenkor szokásos fogyasztói panaszok ismeretében célszerű figyelnünk a következőkre:
A vásárolt dolognak a vásárlás időpontjában (!) rendelkeznie kell mindazokkal a tulajdonságokkal, amit az eladó, a minőségi tanúsítványok, az árucímkék, a használati utasítások, a reklámok állítanak, vagy jogszabályok kötelezően előírnak, azaz hibátlannak kell lennie. Egy termék akkor hibás, ha a vásárlás időpontjában nem felel meg a róla állított követelményeknek, illetve azért hibásodott meg később, mert (felismerhetetlenül, de) – már a vásárláskor rendelkezett a meghibásodást okozó minőségi problémával.
A kereskedő, eladó felel azért, ha hibás terméket adott el nekünk, és köteles intézni minőségi kifogásainkat. Ezt hívják szavatosságnak.
A kereskedő csak azzal háríthatja el a felelősségét, ha a hibát mi okoztuk, ismertük (mert pl.: felhívták rá a figyelmünket, így árulták, vagy szabad szemmel is nyilvánvaló volt), vagy a hiba elháríthatatlan külső ok miatt következett be.
A későbbi viták elkerüléséért nagyon gondosan vizsgáljuk meg a megvenni kívánt terméket, olvassuk el a termékre vonatkozó címkéket, ha valamilyen jelzést nem értünk, kérdezzük meg, és követeljük meg a magyar nyelvű használati utasítást!
A szavatossági idő a fogyasztói vásárlásokban (amikor nem „céges számlára” vásárolunk) általában 2 év, de a hiba felfedezése után a lehető legrövidebb időn belül a kereskedővel közölnünk kell a kifogásunkat. Erről a kereskedő köteles jegyzőkönyvet felvenni. Ez azt is jelenti, hogy a termék meghibásodását nemcsak a jótállási füzetben szereplő szerviznek jelenthetjük, be A jegyzőkönyvben szerepelnie kell a nevünknek, címünknek, hogy mikor és mennyiért vásároltuk a kifogásolt terméket, mit kifogásolunk, mikor jelentettük be a hibát, milyen módon fogják a hibát orvosolni. Ha a kerekedő nem akar felvenni jegyzőkönyvet, a panaszunkat írjuk bele a vásárlók könyvébe.
Mi következik ebből? Kérjünk (és őrizzük meg) számlát, nyugtát, és csak olyant fogadjunk el, amiről az eladó megállapítható. Csak számla vagy nyugta ellenében érvényesíthetjük jogainkat, kizárólag hibás terméknél. A jogszabály alapján a jótállásra kötelezett termékek esetén a kereskedő köteles átadni a jótállási papírokat is. Az új rendelkezés szerint ez történhet elektronikus formában is, de kérés esetén a kereskedő ezt köteles átadni írásos formában is. Nincs szavatossági jogunk, ha meggondoltuk magunkat, rossz méretet választottunk, akinek vásároltuk annak nem tetszik, stb. Ez azt jelenti, hogy megszűnt a kereskedelemnek az a kötelessége, hogy a hibátlan árut köteles 8 napon belül kicserélni. Ezért ajándékvásárlásnál jól gondoljuk meg, hogy hol és kinél vásárlunk.
A kereskedő ettől a szabálytól önként vállalva javunkra eltérhet, és becserélheti az általa forgalmazott, hibátlan terméket is. Ha pl. az ünnepek miatt meghirdeti a cserelehetőséget, azt később nem tagadhatja meg.
Nem korlátlanok a jogaink! Elsősorban – választásunk szerint – kijavítást/kicserélést kérhetünk. Ha ez bármely okból lehetetlen, árleszállítást kérhetünk, vagy elállhatunk a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásra nincs mód. Csak elállás esetében van jogunk visszakövetelni a vételárat. Nem vagyunk kényszeríthetők arra, hogy levásároljuk a hibás termék árát.
Egyes tartós használatra rendelt termékeknél a gyártó és a kereskedő a jogszabály előírására, vagy saját döntésére garantálja, hogy az általunk megvett áru bizonyos időn belül kifogástalanul fog működni. Ez a jótállás(!), amelynek kötelező időtartama 1 – 3 év ( a termék eladási árától függően ), de javunkra ettől a gyártó vagy forgalmazó eltérhet. Jótállásnál a vásárlástól számított 3 napon belül meghibásodott terméket a kereskedő köteles kicserélni. Egyébként a jogaink azonosak a szavatossági jogokkal.
A legtöbb fogyasztási cikkre 10.000 Ft alatti vételárnál nincs jótállás, de akkor is van szavatosság, amely hat hónapon belül a lényegét illetően azonos a jótállással.
Ha nem tudunk a kereskedővel megoldást találni, kérhetjük a problémánk orvoslását a megyei fogyasztóvédelmi hatóságtól, a békéltető testületektől vagy a bíróságtól.
Tanácsért pedig fordulhatunk a Nyugdíjasok Országos Szövetsége megyei tanácsadó irodáihoz.
Horváth László
