Nyugdíjas hírek

Teljes egészében méltatlan és elfogadhatatlan, hogy 2008 óta változatlan a 28 500 forintos minimálnyugdíj, s amikor ezt helyre akarjuk tenni, akkor nem teljesen korrekt azt mondani, hogy túlságosan gyorsan szeretnénk lépni” – reagált a portálunkon megjelent elemzésre Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas Tagozatának elnöke. Szerinte az azonnali rendezés elengedhetetlen, s az is, hogy jelentős legyen az emelés, ami tárgyalási alap lehet, az a megvalósítás módja.

Máris beterjesztette a 2021. évi költségvetést Varga Mihály pénzügyminiszter, pedig Orbán Viktor szerint is előfordulhat, hogy még hozzá kell nyúlni a jövőben. De azért nyújtják be, immár hatodik éve tavasszal – mondta Varga Mihály –, hogy „ne adjuk fel azt az előnyt, amit a kormány terveinek korai megismerése jelent”.
Aztán elismerte, jó esély van rá, hogy a most megtervezett büdzsé számai sem fognak teljesülni.
De mik is ezek a számok?

Ki segít az elszegényedő nyugdíjasokon? címmel dr. Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselő írásbeli választ igénylő kérdést tett fel, amelyre május 13-án az EMMI államtitkára, Rétvári Bence válaszolt. A levélből több passzust fogok idézni, és az egyes állításokhoz megjegyzéseket fűzök.

,,A Kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet időszakában, illetve annak megszűnését követően is segítse, támogassa az időseket, a nyugdíjasokat.”

A 13. havi nyugdíjjal együtt pedig majdnem 6 százalékkal.

Az idei 2,8 százalék után jövőre 3 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak. A kormány ugyanis ekkora inflációval számol 2021-re a nemrég elkészült konvergenciaprogram szerint - találtuk meg a kötetben. Márpedig a járandóság növelését az infláció szerint állapítják meg.

A nyugdíjakkal vagy a nyugdíjasokkal foglalkozó írásokban az utóbbi időben dominánssá váltak az egyoldalú, pénzügyi szempontú megközelítések. Akár a hazai szakértői írásokról, akár a nemzetközi intézetek dokumentumairól van szó, uralkodóvá lettek - a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan - a „költség”, a „kiadás”, a „kifizetés”, a „teher”, az „eltartottak” és az „inaktívak” fogalmak, továbbá a „jelentős kockázat”, a „finanszírozási gond” a „nehezen fenntartható” és a „várható csapás” kifejezések.

A településeken élő idősekkel foglalkozó helyi szervezetek, tagozatok, klubok, körök, műhelyek és csoportok által megválasztott 373 küldött és számos hazai és külföldi közszereplő részvételével megtartotta a harmadik ülését az Országos Nyugdíjas Parlament. A megyei nyugdíjas parlamenteken felvetett sokrétű javaslatok és vélemények alapján összeállított problématérkép megvitatása szerepelt az összejövetel napirendjén. A küldöttek úgy határoztak, hogy a jelen társadalmi és gazdasági körülmények figyelembe vételével meghatározzák a feszítő gondok prioritásait. Az Országos Nyugdíjas Parlament döntése értelmében a nyugdíjasok legfontosabb megoldandó problémája az évenkénti nyugdíjemelés jelenlegi gyakorlata. Kérik, hogy a jövőben az év elejei nyugdíjemeléskor a prognosztizált fogyasztói áremelkedés mellett a várható bérkiáramlás mértékét is vegyék figyelembe a döntéshozók. Szükségesnek tartják, hogy haladéktalanul jöjjön létre a Kormány és az országos hatókörrel tevékenykedő nyugdíjas szervezetek részvételével egy idősügyi egyeztető fórum.

Sokszor elhangzik, hogy a mai nyugdíjrendszer már nem lesz sokáig fenntartható. Van-e valójában értelme egy ilyen állításnak? Egyáltalán mi az, hogy mai nyugdíjrendszer? Ha a társadalmi egyenlőtlenség oldaláról nézzük, akkor mit jelent a nyugdíj? Ezekben a kérdésekben nyit vitát szerkesztőnk cikke.

Sokar foglalkozik a média azzal az ötlettel, mely szerint a jövőben a hazai nyugdíj mértéke két tényezőtől függne: a munka évek alapján biztosított munkanyugdíjtól és a felnevelt és iskoláztatott gyerekek számától.

A javaslatról 2018. május 30-án reggel 6.30 órakor a Klubrádió kérdezte a NYOSZ elnökét, Némethné Jankovics Györgyit. Az adásban elhangzott véleményét írásba foglalva adjuk most azt közre.