„2010 után olyan folyamatok játszódtak le, amelyek méltánytalanságot és igazságtalanságot idéztek elő a nyugdíjrendszerben. Ilyen a régi nyugdíjak lemaradása, s a kisnyugdíjasok helyzete: ha valakinek nagyon régen állapították meg a körülményekhez képest igen alacsony nyugdíját, azzal kiemelt helyen kellene foglalkozni”
– vallja Barát Gábor, akit azzal kerestünk meg, hogy Lengyelországban a jövő évtől mintegy százezer forintnak megfelelő összeg lesz a minimális nyugdíj.
"Ez nálunk – több mint tíz éve – 28 500 forint. „Elkerülhetetlen egy nyugdíjfelzárkóztatási program, de a nyugdíjelvet tiszteletben kell tartani, igazságtalanságot nem lehet igazságtalansággal orvosolni” – figyelmeztet a nyugdíjszakértő, aki szerint „vannak régi, elmaradt, értéküket vesztett, az átlagnál jóval alacsonyabb nyugdíjak, azok esetében az én ceruzám vastagabban fogna, mint amit a bigott szakmai megközelítés feltételez”.
A minimális nyugdíj összege jövőre is emelkedik Lengyelországban, miközben Magyarországon 2008 óta változatlan. Az ottani kisnyugdíjasok sokkal jobban járnak, mint az itteniek – írta a napi.hu a Business Insider Polska cikkére hivatkozva. 2021-től a minimális nyugdíj 50 zlotyval emelkedik, és bruttó 1250 zloty (100 ezer forint) lesz. Nálunk 28 500 forintnál nem kaphatnak kisebb összeget az öregségi nyugdíjra jogosultak.
A lengyel nyugdíjrendszert nem lehet összehasonlítani a magyarral, egészen más az ottani szisztéma – ez volt Barát Gábor első reakciója, amikor megkerestük a hírrel. Az Országos Nyugdíj-Főigazgatóság korábbi vezetőjének második gondolata pedig az volt, hogy „a nyugdíj nem lehet több, mint az alapul szolgáló kereset – ez a nyugdíjmegállapítási alapelv és szabály”.
Mint kifejtette: a 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum több mint tíz éve változatlan, ugyanakkor rendkívül kevesen kapják, a nyugdíj-megállapításoknak még talán az egy százalékát sem éri el. Még az 50 ezer forint/hó alatti nyugdíjat kapók száma is alacsony – tette hozzá. Egyrészt ebbe a körbe tartoznak a minimumnyugdíjban részesülők, továbbá a résznyugdíjasok, a nemzetközi részarányos nyugdíjakra jogosultak, valamint a méltányosságból megállapított nyugdíjban részesülők.
Olyan esetekben jár egyébként csak a minimumnyugdíj, ha az érintettnek rettentően alacsony volt a keresete és/vagy rövid a szolgálati ideje – emlékeztetett. Ez a nyugdíj is éppen olyan mértékben nő évről-évre, ahogy általában az öregségi nyugdíjak, azaz, akinek 2010-ben állapították meg a 28 500 forintos havi ellátást, annak az éves emelések egymásra rakódásának betudhatóan, mára közel 40 ezerre nőtt. „Ettől persze még a mai kapott összeg is rettentően alacsony, nem szólva a kiindulási összegről” – húzta alá. „Mérhetetlenül tisztességtelen, méltánytalan és semmivel sem magyarázható, hogy a nyugdíj-megállapítási összeghatár ilyen régóta változatlan” – szögezte le.
Teljesen jogosnak tartja az igényt, hogy ezt az összeget szintre hozzák, bepótolva az elmúlt tíz évet, majd hogy utána minden évben az általános szabályoknak megfelelően emeljék az összeget. Valorizálni kellene – ahogy az megszokott a „normál” nyugdíjak esetében is – magyarázta a szakértő, kiemelve: „olyan szabályt kellene bevezetni, hogy az öregségi minimumnyugdíj összege (ami most induláskor 28 500 forint) nem lehet kevesebb, mint amennyi a kiindulási összeg, kiegészítve az arra az elmúlt több mint tíz évben (amióta nem nyúltak hozzá) rárakodó éves nyugdíjemelés teljes összegével, azaz közel 40 ezer forint. Az lenne a tisztességes, ha most mindenkinek, aki érintett – akár tíz, akár csak egy éve – ily módon kipótolnák a nyugdíját, s mostantól ez lenne a minimumnyugdíj.
Szerinte egyébként a nyugdíjrendszeren kívül kellene rendezni azoknak a helyzetét, akik – a kereset és/vagy szolgálati idő miatt – még erre az összegre sem jogosultak.
Nem azonnali a feladat, („most nem reális”), de kellene venni egy nagy levegőt, és újra kellene gondolni az egész nyugdíj-megállapítási szabályt, beleértve a minimumnyugdíjakat is – vonta le a következtetést Barát Gábor. „Felül kellene vizsgálni a megváltozott magyar kereseti-jövedelmi szabályokhoz is igazodó rendszert – nem holnap, de rövid távon” – mondta.
Mint kifejtette: 2010 után olyan folyamatok játszódtak le, amelyek méltánytalanságot, igazságtalanságot idéztek elő a nyugdíjrendszerben is. Ilyen a régi nyugdíjak lemaradása, s a kisnyugdíjasok helyzete: ha valakinek nagyon régen állapították meg a körülményekhez képest igen alacsony nyugdíját, azzal kiemelt helyen kellene foglalkozni. Elkerülhetetlennek tart egy nyugdíj-felzárkóztatási programot, de a nyugdíjelvet tiszteletben kell tartani – hangsúlyozta, figyelmeztetve arra, hogy „igazságtalanságot nem lehet igazságtalansággal orvosolni”. Végül leszögezte: „vannak régi, elmaradt, értéküket vesztett, az átlagnál jóval alacsonyabb nyugdíjak, azok esetében az én ceruzám vastagabban fogna, mint amit a bigott szakmai megközelítés feltételez”.
NVZS
hirklikk.hu