„…nyújtom a kezem”
Bevezető
A XX.században az I. és II. Világháború után megnövekedett Budapest lakossága. A fővárosba költözések fő oka akkor a munkalehetőségek keresése és a háborúk után meginduló élni akarás, a lerombolt város újjáépítése volt. Mindez varázsvesszőként szívta a fővárosba a vidék, a falvak lakóit.
A II.Világháború után a munkalehetőségek mellett, újabb lökést adott a népesség növekedésnek a lakhatási lehetőségeket, munkát biztosító házgyárak elindulása.
Budapest mai többségi lakosságának rokonai még mindig vidéken, falvakban élnek. Jelenleg a fővárosi lakosság jelentős részét a betelepültek és itt születettek utódai alkotják a több évszázaddal ezelőtt idetelepült városi „őslakosok” előtt.
A szolgáltatások bővülésével a városban élők számára egyre jobb lett az élet, javult az életminőség. Ez növelte a különbséget a városi és a vidéki élet között.
A XXI századdal elindult a technika és az informatika rohamos fejlődése, ami a vidék és a város közötti különbséget csökkentette. Csupán néhány kulturális, oktatási, közlekedési szolgáltatásban, egészségügyi ellátásban maradt némi városi előny,amely a mai napig is ismert. Ezzel szemben a vidéki élet természeti közelséget, jó levegőt ad az ott lakóknak.
A városba kerültek idővel kezdték elfelejteni a szülőhely, a falvak évszázadokon át megőrzött, átörökített hagyományait, jó szokásait és nem adták át utódaiknak.
Kezdeményezés
Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége elhatározta, hogy ismerkedési céllal meghívja ünnepi rendezvényeire egy-egy térség ,falu képviselőit.
Első alkalommal a Nógrád megyei Ludányhalászit hívtuk meg. A falu Szécsény és Balassagyarmat közelségében van. A lakói zömmel növénytermesztéssel foglalkoznak, de többen a közeli városokban vállalnak munkát.
A régi hagyományokat hűségesen őrzik. Így jött el meghívásunkra Ádám Róbertné főkötő-készítő népművész és elhozta magával a ludányhalászi híres főkötőit és népviseleti babáit. Érdekes legendát mesélt el a szépséges főkötőkről:
A szájhagyomány szerint a faluban járt annak idején Petőfi Sándor, aki szintén megcsodálta a bemutatott főkötőket és azt mondta,hogy a leendő feleségének is ilyet kell viselnie.
Bemutatott néhány főkötőt és népviseleti babát. Mesét arról is,hogy 2021-ben alakult egy BÁRSONY Művészeti Kör, amelynek alapítója Végh József László ludányhalászi lakos volt. A kör irodalommal, zenével és képzőművészetekkel foglalkozik. A faluban színvonalas irodalmi megemlékezéseket tartanak költőkről, vallási ünnepekről, régi és új képzőművészeti alkotásokat mutatnak be.. A kör működése, évszakos programjai iránt egyre nő az érdeklődés a falu lakosai körében!
Találkozásunkon kötetlen beszélgetésen mi Budapestről mondtunk el néhány érdekességet, például a Lánchid a budai Sikló történetét.
Kölcsönösen örültünk a találkozásnak és kötetlen beszélgetések folytatásában maradtunk!
Megállapítások
Az tény,hogy az ember nem határozhatja meg előre, hogy milyen korba és hova szülessen. A korszak , a hely , az életlehetőségek, a hagyományok alakítják a szokásokat, amelyek sokszor nagyon különböznek és eltérőek. Ez sokakban a másik ember elutasítását okozza és általános félelmet, esetleg gyűlöletet kelt!
Az emberi alapértékek azonban azonosak.
A különbözőségek,eltérő szokások, életmód megismerésével elmúlik, megszűnik a másiktól való félelem és elfogadható lesz az egymás mellett élő EMBER!
Törekedjünk a másik ember megismerésére és nyújtsunk kezet egymásnak!
Budapest, 2024. február 17.
Véghné Reményi Mária
Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége
elnök