A megtakarítás a jövedelemnek az a része, amelyet nem költenek el fogyasztási célokra, míg a befektetés egy meghatározott pénzösszeg általában hosszabb távú felhasználása annak gyarapítása céljából. Ez jellemzően valamilyen pénzügyi eszköz – pl. bankbetét, részvény, kötvény –, vagy valamilyen értékálló tárgy, ingatlan megvásárlását jelenti.
Akár magasabb, akár alacsonyabb összeget szeretne befektetni, alaposan gondolja át döntését! A befektetések három meghatározó jellemzője a hozam, a biztonság és a likviditás. A hozam a befektetéssel elérhető nyereséget jelenti, míg a biztonság attól függ, hogy mennyire kockázatos az adott konstrukció: minél biztonságosabb egy befektetés, annál kisebb az esélye annak, hogy a befektető károsul. Likviditás alatt azt kell érteni, hogy az adott konstrukció milyen gyorsan váltható pénzre: minél likvidebb a befektetés, annál gyorsabban pénzzé tehető. Fontos azonban, hogy egy befektetési forma a fenti szempontok közül egyszerre csak kettőnek tud megfelelni. A magas hozam, a likviditás és a biztonság nem jár együtt, ezzel minden esetben számolni kell! Például azoknak a befektetéseknek, amelyek biztonságosak és magas a likvidi-tásuk, általában alacsony a hozamuk. Összefoglalva tehát: magas kockázathoz magas elvárt hozam, míg alacsony kockázat mellé alacsony elvárt hozam párosul. Azaz alacsony kockázat magas hozammal nem jár együtt. Számos, eltérő kockázatú befektetési termék érhető el különböző szolgáltatók által. Mint minden pénzügyi termék, szolgáltatás kiválasztásánál, befektetési döntés előtt is körültekintően kell felmérni a kínálatot A nagyobb kockázat azzal járhat, hogy a befektetett tőke egy része, vagy akár teljes egésze elveszhet, sőt előfordulhat bizonyos esetekben, hogy a befektetőnek saját vagyonából is áldoznia kell a veszteségek enyhítésé
Különböző lehetőségek a megtakarítások kezelésére
A takarékoskodás legegyszerűbb formája a folyószámlánkon lekötött pénzösszeg. Azonban az alacsony betéti kamatok miatt egyre kevesebben tartják lekötött betétben a pénzüket. Ugyanakkor ez még mindig népszerű megtakarítási forma. Sokak számára az egyszerűségük miatt vonzóak.
Változás azonban bármikor lehet, ezért időről időre célszerű áttekinteni az ajánlatokat. Már csak azért is érdemes számon tartanunk például az éppen lejáró lekötött betéteink sorsát, mert mindig újabb és újabb akcióval találkozhatunk
A tartós befektetési szerződés (tbsz) a középtávú célok eléréséhez lehet jó eszköz. Ez 3-5 éves megtakarításra biztosít adókedvezményt vagy adómentességet. Kissé azonban bonyolultra sikeredett a spórlás ezen módjának szabályozása. Évente egy szolgáltatónál csak egy-egy betéti, illetve értékpapír típusú befektetések nyilvántartására szolgáló számla nyitható, ami csak az adott éven belül (ez a felhalmozási időszak), azután nem gyarapítható.
Tartós befektetési szerződéssel tehát kétféle számla nyitható: az egyiken forintbetét helyezhető el, míg a másikon forint alapú értékpapír típusú befektetések (részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatóak. A két számlatípus között nincs átjárhatóság, de megnyitható egyszerre akár mindkét féle számla is. Egy szolgáltatónál azonban csak 1-1 ilyen szerződés köthető. Annak viszont nincs akadálya, hogy másutt is nyisson valaki ilyet.
A „felhalmozási” időszak után (következő év január 1-től) indul a 3-5 éves lekötés. Amennyiben valaki három évet választ, akkor a teljes befektetésen elért kamat vagy hozam után 10 százalékos kedvezményes adót kell fizetnie. Öt évnél a teljes hozam mentes a kamat- és árfolyamnyereség adó alól. A tíz százalékosos adómérték vonatkozik arra az esetre is, ha a megtakarítási szerződést a harmadik lekötési év után, de az ötödik lekötési év vége előtt szakítják meg.
Kedvelt takarékossági forma a befektetési alapokban történő pénzelhelyezés.
A befektetési alapok a kisbefektetők kisebb megtakarításait gyűjtik össze, hogy az így keletkező nagyobb vagyontömeget előnyösebben és biztonságosabban fektessék be annál, mintha azt a kisbefektetők egyenként tennék. Az alap a befektetők közös tulajdonában van, melyet az alapkezelő hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. A megtakarítók befektetési jegy vásárlásával szállhatnak be a befektetési alapokba. A befektetési jegy értéke attól függ tehát, hogy hogyan alakul az alap tulajdonában lévő befektetések értéke. Ha a befektetési jegy árfolyama nő, akkor nyereséghez jut, ha csökken, akkor veszít a befektetésen Tehát a befektetési alapokkal lehet sokat nyerni, de sajnos lehet sokat veszíteni is, ezt a mindenkori piaci helyzet határozza meg. . Egyes befektetési alapoknál azonban létezik a hozamgarancia, ami valamekkora hozamot ígér adott időtávra. (A bankbetéteknél a lekötés időpontjában tudható előre a kamat, illetve változó kamatozás esetében a kamatszámítás pontos módja.) Az, hogy kinek mi az igazán jó befektetési forma függ a pénz nagyságától és az időtávtól. Máshoz kell nyúlnia annak, aki tudja, hogy meghatározott idő, fél-, egy vagy öt év múlva lesz szüksége a pénzre, és máshoz annak, aki bármeddig képes nélkülözni. Más banki vagy befektetési konstrukcióra van szüksége annak, aki konkrét célra (lakásra, autóra, vagy bármi másra) gyűjti a pénzt, és annak, aki nyugdíjas éveit akarja biztosítani, esetleg felnövő gyerekeit indítaná el vele.
Befektetéseinket védi a befektetés védelmi alap. A Befektető-védelmi Alap (Beva) egy jogszabály alapján működő jogi személy, amely befektetési szolgáltató tagjainak díjbefizetéseiből, valamint egyéb bevételeiből korlátozott összegű kártalanítást nyújt, ha valamely tagja felszámolás alá kerül, fizetésképtelenné válik, vagyis a biztosítás alá tartozó ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kifizetni
Kiket kártalanít a Beva? A Beva kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a Beva tagjával a biztosított befektetési szolgáltatási tevékenységek, illetve kiegészítő szolgáltatások valamelyikére érvényes szerződést kötöttek, és e szerződés alapján a befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni számukra.
A kártalanítás összege A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva – befektetőnként és összevontan – legfeljebb százezer euró (kb. 30 millió Ft) összeghatárig fizet kártalanítást. Az euróban meghatározott összeghatárnak forintra történő átszámítása a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint felett rész kilencven százaléka.
Ma a legbiztonságosabb befektetési lehetőség az állampapír Magyarországon, mert a befektetések mögött a hazai pénzügyi piacok legnagyobb és legstabilabb szereplője, a Magyar Állam áll. Lejáratkor a tőke teljes összegére, valamint az esedékes kamatokra az állam értékhatártól függetlenül garantálja a kifizetést, mely követelés az állammal szemben nem évül el.
Mi az állampapír?
Az állampapír az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Állampapír vásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre. Az állampapírokba történő befektetés előnyei
- Biztonság: az állampapír az egyik legbiztonságosabb befektetési forma, mivel visszafizetése államilag garantált (állami garancia a névértékre és a kamatra, a követelés nem évül el).
- Magas, előre kiszámítható hozam: általában az egyéb befektetéseket meghaladó hozamot biztosít; amely előre pontosan kiszámítható, amennyiben a befektető az értékpapírokat a futamidő végéig megtartja.
- Likviditás: az állampapírok másodlagos piaci forgalomban, piaci áron, lejárat előtt értékesíthetők.
- Rugalmasság: változatos, többféle futamidő és címletezés.
Különböző féle állampapírokat tudunk vásárolni,- Magyar Állampapír Plusz, Kincstári Takarékjegy, Prémium Magyar Állampapír - melyek névértékében, lejáratában, kamatozási feltételeiben különböznek. Ma ezek közül a legnépszerűbb és a legjobban ajánlott a Magyar Állampapír Plusz melynek aktuális kamata ötéves futamidőre, azaz lejáratra- évi 3.5 % - 5 %. Kibocsátás napjától a lejárat napjáig terjedő 5 éves időszakra (a lejáratkor) fizetendő teljes kamat mértéke: 27,35%.. A kötvényt az államkincstár bármikor visszavásárolja, ha esetleg váratlanul pénzre van szükségünk.
Láthatjuk, hogy a megtakarítások kezelésének különböző lehetőségei formái vannak. Léteznek még például a nyugdíjas évekre szóló megtakarítási formák, mint például a nyugdíj előtakarékossági számla. Nem foglalkoztunk a szűkre szabott terjedelem miatt a különböző pénztár szolgáltatásokkal sem. Ezeket többségében az aktív még munkaviszonyban álló korosztály tagjai veszik igénybe.
A különböző megtakarítási formák közül a választás joga a kedves fogyasztóé, és természetesen a pénzének biztonsága is az övé.
Horváth László