Teljes egészében méltatlan és elfogadhatatlan, hogy 2008 óta változatlan a 28 500 forintos minimálnyugdíj, s amikor ezt helyre akarjuk tenni, akkor nem teljesen korrekt azt mondani, hogy túlságosan gyorsan szeretnénk lépni” – reagált a portálunkon megjelent elemzésre Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas Tagozatának elnöke. Szerinte az azonnali rendezés elengedhetetlen, s az is, hogy jelentős legyen az emelés, ami tárgyalási alap lehet, az a megvalósítás módja.
Juhász László a töbekközött a nyosz.hu-n is megjelent írásra utalt, amelyben Dávid Ferenc közgazdász a minimálnyugdíjak radikális emelésére vonatkozó szocialista javaslatot veszi górcső alá, miszerint a minimálnyugdíjakat emeljék meg jövőre 80 ezer forintra. A kezdeményezés jó szándékát elismerve, az emelési tervvel egyetértve, azonban annak gyorsaságát és a mértékét eltúlzottnak mondta.
Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas Tagozatának elnöke
„Amikor ennyi idő után helyre akarjuk tenni a 12 éve változatlanul hagyott minmál-nyugdíjakat, akkor egy picit nincs rendben azt gyorsnak és eltúlzottnak nevezni” – reagált megkeresésünkre Juhász László, aki rámutatott, „Úgy tudom, hogy Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció külsős nyugdíjas szakértője, ha ő megszólal, akkor a mondandója nem állhat nagyon messze a DK álláspontjától”.
Ugyanakkor – fejtette ki – nekünk van egy egyeztetett, az aktív dolgozók által is támogatott stratégiai álláspontunk és célunk, ami megfelel az – egyébként Orbán Viktor által is aláírt – „A szociális jogok európai pillére” III. fejezete 15. pontjának, ami a többi között kimondja, hogy „Idős korban mindenkinek joga van a méltósággal élhető élethez szükséges erőforrásokhoz”. Ez „lefordítva” annyit jelent, hogy a nyugdíjasokra vonatkozó megélhetési minimumértéknél ne lehessen kevesebbet fizetni. Ez a megélhetési minimum tavaly közel 90 ezer forint volt – emlékeztetett Juhász.
„Arról lehetne tárgyalni, hogy ezt milyen lépésekben, milyen lépcsőzéssel érjük el, de arról nem, hogy ennél bárki is kevesebbet kapjon” – mondta.
Tavaly összesen 17.700 olyan nyugdíjas élt Magyarországon, aki 28.500 forintot vagy annál kevesebbet kapott havonta. Ez a csekély létszám is mutatja, hogy nem gazdasági, hanem politikai kérdés az ő helyzetük rendezése – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető, összehasonlításként emlékeztetve arra, hogy évente 3600 milliárd forintot fizetnek ki nyugdíjakra hazánkban. Sőt, még az sem rengetné meg a kasszát, ha 80 ezer forintra emelnék annak az összesen mintegy 50-60 ezer embernek a nyugdíját, akik 50 ezer forint alatt kapnak havonta – mondott még egy példát.
„Rajtuk azonnal kellene segíteni” – szögezte le Juhász, figyelmeztetve azonban arra is, hogy természetesen komplexen kell kezelni az emelést, hogy ne történjen igazságtalanság. Azaz például a 60 ezer forintos nyugdíjak is rendezésre szorulnak, stb. Arra ugyanis nagyon ügyelni kell – figyelmeztetett –, hogy alulról ne nyomódjon össze a nyugdíjskála.
Ugyanakkor – mondott egy ellenkező példát – vannak olyanok, akik évtizedekig külföldön dolgoztak, onnan kapnak havi sokezer eurós nyugdíjat, miközben idehaza alig folyósítanak a számukra pár ezer forintot. Az ő pénzüket nem kell felemelni, a teljes nyugdíjbevétel összege ugyanis a döntő annak megítélésében, hogy eléri-e a méltó megélhetést biztosító nyugdíjat valaki.
Ez a stratégiai cél, amit egy bizonyos idő alatt el kell majd érni – mondta. Mint rámutatott: az öt konföderációs szakszervezettel és három nyugdíjas szervezettel, valamint az MSZP nyugdíjas tagozatával létrehozott Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa tagjai között teljes az egyetértés abban, hogy viszonylag sürgősen és azonnali lépésben el kell érni a kitűzött célt. Juhász, aki egyben az egyeztető tanács elnöke is, elismerte ugyanakkor, hogy nehezített a terep, már csak azért is, mert nem csak a nyugdíjasoknak juttatott összegről lenne szó akkor, amikor a minimál-nyugdíjakat és a legalacsonyabb nyugdíjakat megemelnék, hiszen számos szociális ellátás, nyugdíjszerű, segélyszerű ellátás alapja a nyugdíjminimum. Ha tehát megemelnék a minmál-nyugdíjat, akkor az azonnal megnyomná alulról például a gyest és a gyedet is, annak ellenére, hogy ezeknek nyugdíjszakmailag semmi közük nincs a nyugdíjakhoz. De ezt az akadályt – mondta – azért könnyen le lehet gyűrni, akár egy új szorzóval, egy új rendelettel.
Összességében a szakember úgy látja: sürgősen és jelentősen kell emelni a legkisebb nyugdíjakat. Ebben teljes egyetértés van az egyeztető tanács tagjai között, ugyanakkor a számok még szóródnak kicsit, ám az összeg és a megvalósítás módja, a lépcsőzetesség tárgyalási alap lehet.
NVZS
