Nagyon kellemes ünnepeket kívánunk!

NYOSZ

Bezárás
Felugró ablak megnyitása
Szervezeti élet

Szervezeti élet

Nyugdíjas hírek

Nyugdíjas hírek

„Magyarországon tulajdonképpen nincs már nyugdíjkassza, így indifferens arra hivatkozni, hogy mire van elég forrás a nyugdíjkasszában” – vélekedett a parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke.

Korózs Lajos szerint szakítani kell azokkal a régi dogmákkal, amelyek szerint a nyugdíjasok csak eltartottak, hiszen ők végzik a nem fizetett munkák jelentős részét, amivel százmilliárdokat takarítanak meg a magyar gazdaságnak. Az MSZP-s politikus azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a férfiak 40 százaléka nem éli meg a nyugdíjas kort, így a kormányoknak a következő tíz évben semmiképpen sem szabad tovább emelniük a nyugdíjkorhatárt.


– 2022. január 1-én ismét jön a nyugdíjkorhatár emelése. Mit is jelent ez pontosan?

– Lényegében nem most emelkedik, ugyanis a törvény úgy szól, hogy 2022-re egységesen mindenkinek 65 év lesz a nyugdíjkorhatár. Ez a sávos korhatáremelés 2012-ben kezdődött, 62 évvel és 183 nappal, ami évenként további félévvel emelkedik. Ez teljesedik ki abban, hogy az 1957-ben és az annál később születetteknél már nemtől függetlenül, 65 év a határ. 2021 első félévében az 1956-ban és az azelőtt születetteknek volt 64 és fél év volt, utánuk pedig már egységessé vált mindenkinek.

– Megfelel ez az európai tendenciáknak?

– Abszolút. Főleg a környező országokra igaz ez. Bár Nyugat-Európában több helyet is találunk, ahol 66-67 év az irányadó korhatár, de vannak olyan országok, ahol csak ajánlott korhatár van, és el lehet menni korábban is. Az utóbbi kategóriába tartozó országokban bónusz alapú rendszer működik, ami azt jelenti, hogy amíg a korai nyugdíjba vonulás negatív hatásokkal jár, addig azok jutalomban részesülnek, akik tovább dolgoznak.

– Azért van szükség a korhatár emelésére, mert jelenleg az egyre csökkenő számú aktív dolgozó nem képes finanszírozni az egyre gyarapodó számú nyugdíjast?

– Magyarországon tulajdonképpen nincs már nyugdíjkassza, így arra hivatkozni, hogy mire van elég forrás a nyugdíjkasszában indifferens, ugyanis a magyar törvényeket úgy alakították át, és a költségvetés is úgy épül fel, hogy a kormány globálisan felel a költségvetés egyensúlyáért. Ez alapján a kormány a költségvetés egy részét minden évben a nyugdíjakra szánja, az Országgyűlés ezt elfogadja, egy év múlva pedig elszámolnak vele. Ebben a rendszerben fölösleges arról vitatkozni, hogy mennyi pénz van a nyugdíjkasszában. Viszont úgy gondolom, hogy a következő kormányzási ciklusban esze ágában se legyen senkinek korhatárt emelni. Most nagyjából rendben van ez a dolog, bár azt is tudom, hogy a liberális közgazdászok azt szeretnék, ha nem állna meg ez a „technika”, vagyis az, hogy esztendőnként fél évvel nő a korhatár. Hallottam tőlük már 67, de akár 70 évet is végső pontnak, de a magyar munkavállalók egészségi állapota nem teszi azt lehetővé, hogy 65 évnél magasabb legyen a korhatár. Szerintem nincs is erre szükség, legalábbis a következő egy évtizedben biztosan nem. Hangsúlyoznom kell, hogy a határt az egészségi állapot determinálja, ami a férfiak esetében különösen szomorú, ugyanis majdnem 40 százalékuk nem éli meg a nyugdíjkorhatár átlépését. Ez igazi tragédia.

– A Magyar Nemzeti Bank 2016-os tanulmánya alapján, még húsz évig tekinthető megoldottnak a nyugdíjak finanszírozása az elmúlt időszak korhatár emeléseivel. Nem okoz problémát a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése, ami nincs benne ebben a számításban?

– Ez politikai döntés, hiszen akár örökké lehet fizetni a nyugdíjakat. Ma már nem kizárólagosan a szolgálati idő hosszát és a járulékfizetés mértékét kellene figyelembe venni, hiszen sokkal jobban függ a finanszírozás a termelékenység bővülésétől és a gazdasági hatékonyságtól. Régen kérdezték tőlem is sokszor, hogy „Én negyven évig fizettem a nyugdíjkasszába, hol van ez a pénz?”. Hát jelentem nagy tisztelettel, egy ilyen rendszerben nem magának gyűjt az ember, hanem kvázi a „nagykalapba”. Tehát, aki ma foglalkoztatott, annak az adóköteles munkabére után befizetett járulékból – ami egyébként már nem is járulék, hanem adó formájában behajtott kötelezettség – fizetik a jelenlegi nyugdíjakat. Ma Magyarországon tízezrével, százezrével dolgoznak vendégmunkások, így bizony előfordul, hogy azok keresik meg a havi nyugdíjkifizetések egy részét, akik közül sokan nem is lesznek jogosultak magyar nyugdíjra. A lényeg tehát az, hogy a jelenlegi rendszer nem tőkefedezeti, így nem saját magunknak gyűjtünk. Mert nem attól függ, jut-e nyugdíjra, hogy hányan dolgoznak aktívan, hanem attól - ahogy azt már korábban mondtam -, hogy mekkora a termelékenység bővülése. Ráadásul a nyugdíjasok felelősséget vállalnak a társadalom és a gazdaság működéséért is. Jelenleg Magyarországon 50 adónem van, ebből gyakorlatilag csak egy van, amit a nyugdíjasok nem fizetnek, a személyi jövedelemadó. Ezen kívül minden más adót fizetnek, sőt a nem fizetett munkák jelentős részét – mondjuk a családok működéséhez hozzájárulva, vagy önkénteskedés keretében – nyugdíjasok végzik, így forint százmilliárdokkal járulnak hozzá a gazdaság működéséhez. Régi sémák alapján gondolkoznak azok az emberek, akik szerint a nyugdíjasok csak eltartottak. Ezekkel a dogmákkal szakítani kéne, mert sehová nem vezetnek, és semmit nem magyaráznak meg, a jelenlegi gazdaság vagy társadalom működéséből.

– Kell változtatnia a jelenlegi rendszeren a következő kormánynak?

– Finomításokat érdemes rajta végezni, amelyek benne vannak a Közös Alap nevű elfogadott programban. Ez világosan megmutatja, hogy mivel kellene foglalkoznia a jövendő kormánynak. Az egyik legfontosabb, hogy nem szabad hagyni, hogy ilyen drasztikusan elszakadjanak a bérek a nyugdíjaktól. Az Orbán-kormány átállt infláció-követő nyugdíjemelésre, amit én csak úgy szoktam minősíteni, hogy az évszázad átverése, hiszen itt gyakorlatilag arról van szó, hogy kizárólag az infláció növekedésével emelik a nyugdíjakat, ami annyit eredményez, hogyha valaki az idén nyomorultul kevés nyugdíjból élt, annak Orbán Viktor garantálja, hogy jövőre is nyomorultul kevés nyugdíjból fog élni. Ide sorolhatjuk az értékvesztett nyugdíjak problémáját is. Akik régen elmentek nyugdíjba, azok nem részesültek abból a jelentős munkabér-növekedésből, amelyet a szakszervezetek kitapostak az elmúlt években. Emiatt vannak, akik ugyanazon szolgálati idő, ugyanazon arányú járulékfizetés mellett, ugyanarról a munkahelyről és beosztásból sokszor több tízezres különbséggel vonulnak nyugdíjba, csak azért mert valaki négy-öt évvel ezelőtt lett nyugdíjas, míg más pedig az idén. Ezt egy nyugdíjkorrekciós programmal ki kell küszöbölni. A másik hasonlóan fontos probléma, hogy a nyugdíjrendszer elvesztette a rugalmasságát. Biztosítani kellene azoknak az embereknek, akiknek megromlik az egészségük és emiatt idősödő korukra nem találnak munkát a piacon, hogy akár néhány évvel a korhatár előtt is nyugdíjba vonulhassanak, függetlenül a szolgálati idejüktől. Ezek a legfontosabb intézkedések, amelyeket egy következő kormánynak meg kell tennie.

Budai Balázs
hirklikk.hu

 

A honlapot a Miniszterelnökség és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk