Hírek, aktualitások

Visszajár az elvett nyugdíj

A Kúria precedens értékű döntése szerint szabálytalan volt a rokkantnyugdíjasok sokat bírált felülvizsgálata. Tízezrek igazolhatják, hogy jogtalanul csökkentették ellátásukat.

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Nem tényleges-, csak jogi állapotjavulás – ez a lényege annak az új szabályozásnak, aminek segítségével a kormány csonkolta a rokkantnyugdíjasok ellátását. Most viszont több tízezer ember remélheti, hogy emelkedik járandósága, a Kúria ugyanis egy néhány héttel ezelőtti döntésével deklarálta: az ellátás drasztikus csökkentése sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ezáltal a magyar Alaptörvényt is. Következésképpen a „hazai legfelsőbb bíróság” kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) semmisítse meg a rokkantak felülvizsgálatának szabályait. (Azért a taláros testület, mert a nemzetközi jog sérelmét egyedül az AB orvosolhatja.)

Az ügy előzménye egy per, ami a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság előtt zajlott. A jogi procedúra lényege: egy férfi nem nyugodott bele, hogy állapota felülvizsgálata után mintegy 91 ezer forintos járandósága körülbelül 42 ezer forintra sorvadt. Hivatalosan azért, mert a vizsgálat után 62 százalékos egészségkárosodása 55 százalékosra szelídült, így egy másik „díjszabási kategóriába” került. Csakhogy a nyíregyházi bíróság szerint a felülvizsgálati határozatból nem derült ki, mire alapozta döntését a hatóság. A bíróság a dokumentumból nem tudta meg, hogy valóban javult-e a férfi egészségügyi állapota, vagy csak a megváltozott minősítési szempontok miatt módosult a százalékos érték. Emlékeztetőül: 2012 után új szempontrendszert vezettek be a rokkantsági fok megállapításakor – a bíróság felvetéséből pedig az következik, hogy az állam bürokratikus módszerrel akarja csökkenteni a rokkantak ellátására fordított összeget. Mégpedig embertelen módon, ugyanis a felülvizsgálat után megállapított járandóság gyakorta alulmarad a mintegy 88 ezer forintos létminimumnak.

A Kúria alapvetően egyetértett a nyíregyházi bírósággal, úgyhogy már a „legtekintélyesebb magyar bíróság” is csatlakozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának két ítéletéhez. Ezek a verdiktek arról szóltak, hogy egyrészt ugyan minden államnak joga van csökkenteni a társadalmi jogosultságokat, csakhogy ennek jogosságát egy közérdekű problémának kell igazolnia. Ilyen problémát azonban Magyarország nem tudott felmutatni – pusztán azért alakította át az Alaptörvényt, hogy a korábbi nyugellátásokat szociális ellátássá alakíthassa, és csökkenthesse.

– A hatalom több tízezer embert tett tönkre, több tízezer polgártól vette el a szűkös megélhetésre is alig elegendő ellátását, holott ezek az emberek már így is nagyon nehéz körülmények között éltek” – mondta Harangozó Tamás. Az MSZP politikusa szerint a kérdés most az, hogy az Alkotmánybíróság eleget tesz-e kötelességének. Ha nem, akkor Harangozó szerint egy kormányváltás után lehet igazságot szolgáltatni ezeknek az embereknek.

Nagy B. György
nepszava.hu


Keresés a honlapon:

Elérhetőségeink:

1074 Budapest, Szövetség u. 9.
Tel.: 06/1/210-0326
E-mail: nyosz@enternet.hu

Partnereink:

aidaco


drava hotel


experidance


 

otp travel


solar


stonehenge logo