Hírek, aktualitások

Aggodalom és remény

Örömteli eredmény, hogy a nyugdíjasok küldöttei a közelmúltban megfogalmazták a korcsoportjuk méltó és szorongásmentes életének biztosításához szükséges feltételeket. A nyugdíjas-parlament ezen elvárásait és a társadalmi javak növelésében való aktív részvételi szándékukat felkarolták a tavaszi választásokon induló pártok is.

 

II. Országos Nyugdíjas Parlament; 2018. január

Szinte mindegyik megalapozottnak tartotta és beépítette programjába az idősek kiszolgáltatottságát csökkentő ígéreteket, a perspektívát biztosító intézkedések tervezetét. A közszereplők indokoltnak tartották, hogy fellépjenek a médiában egyre többször feltűnő, az idősebb korosztályt sértő, őket negatív színben bemutató jelzők visszaszorításáért.
A nyugdíjasok tudják: felvetéseik pozitív fogadtatásának egyik oka az, hogy a tavaszi országgyűlési választáson a pártok számítanak a nagy létszámú idős korosztály átlagot meghaladó részvételi, szavazási hajlandóságára, de arról is meg vannak győződve, hogy felvetéseik jogosak, a feltételek előteremthetőek, még akkor is, ha a mindenkori rendelkezésre álló költségvetési források és az egyéb javak elosztása a megszerveződő érdekcsoportok erejétől függ.
Azt olvashattuk a Népszava hasábjain (Most jó lenni nyugdíjasnak? 2018. január 23.), hogy vannak olyan érdekcsoportok, melyek nem tartják reálisnak a nyugdíjasok igényeit. A vállalkozók nevében megszólaló Dávid Ferenc a tervezett lépéseket megalapozatlannak, megvalósíthatatlannak, vaklicitnek, szemfényvesztésnek és ötletelésnek tartja. Hiányolja az intézkedésekhez szükséges források bemutatását, vitatja az igényelt lépések igazságosságát.
Vizsgáljuk meg ezen minősítések valóságtartalmát.
A nyugdíjas közösségek küldöttei tisztában voltak azzal, hogy igényeik fedezete a központi és a helyi költségvetésekben rendelkezésre áll. Hiszen a költségvetések egyenlegéhez az idősek jellemzően az alábbiak szerint járulnak hozzá. A jelenleg hatályban lévő ötvenkilenc adónem többségét a nyugdíjasok ma is folyamatosan fizetik (általános forgalmi adó, jövedéki adó, biztosítási adó, súlyadó, ingatlan adó, jövedéki adó stb.). A központi költségvetés megtakarítását eredményezi a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése, mely évenként fél évvel tolja ki a nyugdíjba vonulás lehetőségét, és ezzel együtt csökkenti a kiadási kötelezettséget. További kiadáscsökkentést jelent az a szomorú tény, hogy nagyon sokan nem tudják megélni a nyugdíjba vonulás időpontját: a hatvanöt évvel ezelőtt született korosztály harminc százaléka sajnos már nincs köztünk.
A költségvetések pozícióját az is nagymértékben javítja, hogy az idősek jelentős szerepet vállalnak át az aktív korú munkavállalók családi kötelezettségeiből, így számottevően csökkentik a munkaidő-kieséseket. Gondoljunk itt az unokák kísérésére, felügyeletére, a betegek ápolására, a lakásokhoz kiszálló szolgáltatók fogadására. Jelentős költségvetési bevételeket eredményeznek az előző nemzedékek által létrehozott és a jelenlegi aktív generáció számára örökül hagyott világörökségi helyszínek, a hungarikumok és a nemzeti értéktár tételei által keletkeztetett források is. A szemléltetésként bemutatott források is hozzájárulnak az ország bruttó hazai termékének (GDP) alakulásához. Az érdeklődők tudhatják, hogy nyugdíjakban, ellátásokban, járadékokban és egyéb járandóságokban jelenleg a népesség több mint negyede részesül, miközben rájuk a GDP-nek csak tíz százalékát fordítjuk. Látható tehát, hogy egyáltalán nincs szó túlfinanszírozásról.
Ugyanakkor a nyugdíjasok aggódnak jövőbeli nyugdíjuk fedezete miatt. Azt olvashatják ugyanis, hogy a hazai tulajdonú vállalkozások termelékenysége csupán harmada a külföldiekének. Az sem nyugtatja meg őket, hogy a régió országaihoz viszonyítva - a termelékenység mutatói alapján - már nyolc éve sereghajtók vagyunk. Értetlenül állnak azon adat előtt is, hogy az adóhatóság az elmúlt években nagyvonalúan engedi el a vállalkozók adótartozásait. (2016-ban 637 milliárd forintot.) Rejtélyes számukra továbbá az is, hogy a gazdaságfejlesztési célból érkező EU-források miért nem javították a hazai vállalatok jövedelmezőségét; a jelentős uniós források mellett miért nem tudott az ország a felzárkózás terén előbbre jutni. Sajnálattal olvashatják, hogy országunk tovább csúszott lefelé - egy év alatt az 50. helyről az 57. helyre - a korrupciót vizsgáló kimutatások listáján, hiszen e jelenség tovább veszélyezteti az elosztható javak mennyiségét.
Láthatjuk, hogy van ok arra, hogy a vállalkozók képviselői aggódjanak, és javaslatokkal álljanak elő az említett negatív tendenciák megfordítása érdekében. A nyugdíjasok nem tartják indokoltnak, hogy az életkörülményeik javulása, méltóságuk megerősítése, kapcsolataik kiterjesztése, autonómiájuk kiszélesítése érdekében megfogalmazottak teljesíthetősége miatt „aggódjanak” a vállalkozók. Az idősek megértésben és támogatásban reménykednek, és optimisták abban a tekintetben, hogy közreműködésükkel sikerül a mára már állandósult régiós leszakadásunkat kedvező irányba fordítani.

Karácsony Mihály
Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke
nepszava.hu


Keresés a honlapon:

Elérhetőségeink:

1074 Budapest, Szövetség u. 9.
Tel.: 06/1/210-0326
E-mail: nyosz@enternet.hu

Partnereink:

aidaco


drava hotel


experidance


 

otp travel


solar


stonehenge logo