Hírek, aktualitások

Európában az utolsók között a magyar egészségügy - itt vannak a friss adatok

Magyarország egyértelműen a sereghajtók közé tartozik az európai országok egészségügyét rangsoroló legújabb listán: a 35 országból alig van a magyarnál rosszabbra értékelt rendszer. A szlovákok, a szlovének és a csehek már felzárkóztak az éllovas országokhoz, a listavezető változatlanul Hollandia és Svájc - derül ki a Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) 2017-es, most közzétett jelentéséből.

xxxxxxxxxxxx

Stabilan a sereghajtók között szerepel Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) 2017-es rangsorában, a 35 országot tartalmazó listán már csak Románia, Bulgária, Görögország és Litvánia produkált rosszabb eredményt. A tavaly még hátrébb álló lengyelek immár a magyar pontszámmal azonos értéket értek el, azaz 584 pontot az ezerből - derül ki a hétfőn közzétett adatokból. Az éllovas változatlanul Hollandia 924 ponttal, második Svájc 898-cal, a 2017-es top háromban a tavalyi Norvégia helyet azonban Dánia szerepel 864 ponttal.

A legjobb egészségügyi eredményeket felmutató 800-asok (800 pontnál többet elérők) klubjába további 9 ország tartozik, olyan jóléti államokkal mint Norvégia, Luxemburg vagy Finnország (a szigorodó kritériumrendszer mellett is összesen 12 nyugat-európai ország tartozik már ebbe a csoportba). A ráfordítások szerepét egyértelműen bizonyítja a vezető országok után következő szünet. A 800-asok klubja utáni első eredmény 749 pont, ezt épp Szlovákia érte el (a hozzáférésében legjobbak csoportjában is megjelent Szlovákia), valamint nem sokkal maradnak le a szlovén és a cseh eredmények sem, vagyis a nagyobb költés jobb eredményeket produkál - olvasható a kézenfekvő megállapítás a felmérés bevezetőjében.

Az index összegzése szerint az európai egészségügyi ellátás folyamatosan javul, jó irányba tartanak a csecsemőhalandóság, a szívbetegségek, a stroke és a rákbetegségek túlélési mutatói. A betegek választási lehetőségei szélesednek, fejlődik a gyógyításba való bevonásuk. Ugyanakkor még mindig túl sok országban ragaszkodnak a nem hatékony finanszírozási és ellátási módszerekhez.

Tanulni pedig nem csak az éllovasoktól, Hollandiától és Svájctól lehet: Finnország, Szlovákia, Montenegró és Macedónia is jó példát mutat egy általános fejlesztési stratégia kialakításához - állapítja meg a stockholmi központú Health Consumer Powerhouse (HCP) szervezet által kiadott EHCI 2017.

A 2005-ben indult EHCI felmérés 35 európai ország egészségügyi rendszerét értékeli 6 fő szempont, ezen belül 46 indikátor segítségével. Fő vizsgálati területei: betegjogok és -információk, az ellátáshoz való hozzáférés, a kezelések eredményessége, minősége, az elérhető szolgáltatások köre, a rendszer nagylelkűsége, valamint a megelőzés és a gyógyszerhasználat területe. A 2017-es indexben Ciprus nulla ponttal szerepel, itt nincs európai mértékkel mért, valódi közfinanszírozott egészségügy. Az indexben a minimális pontszám: 333, a maximum 1000, a kiemelkedően jól teljesítő, 800 pontnál többet elérő országokat a térképen zölddel, a 600 pontnál kevesebbet elérőket pirossal jelzi az index, a sárga az "elmegy" kategória..

Ár-érték arányt vizsgálva is Hollandia az abszolút nyertes, ahol az eredmények a magas ráfordításokkal arányosak, akárcsak Izlandon és Finnországban.

A holland egészségügyet érintő döntésekbe szokatlanul magas szinten vonják be az egészségügyi szakértőket és a betegszervezeteket, míg a finanszírozókat, politikusokat és a bürokratákat minden más országnál jobban távolt tartják az operatív döntésektől.

Az EHCI összefoglalóban a költségek kapcsán kiemelik, a folyamatos, minél kevesebb megszakítással járó beavatkozások tarthatják azokat alacsonyan, szemben a költségnövekedést okozó várólistákkal.

A 2017-es EHCI meglepetései között megemlítik Montenegrót, amely Macedóniához hasonlóan leküzdötte a várólistákat. A hozzáférésben pedig az éllovas Svájc mellett meglepetésre Szlovákia ért el kimagasló pontszámot. A felmérésben évek óta javulást mutató Finnország a legújabb rangsorban az alacsonyan tartott költségekkel párosuló kiváló eredményességi mutatóival tűnik ki.

A kisebb országokat illetően az elemzést készítők kiemelik az észt és cseh egészségügyet, mondván, a két ország jó ár-érték arányú ellátórendszere más európai kormányok számára is inspiráló lehet.

Az országok részletezésénél Magyarországot Lengyelországgal együtt említik, mint egyformán 584 pontot elérő, a 29 helyen osztozó államokat. A gyenge teljesítmény magyarázatát az index készítői abban a közismertnek nevezett tényben látják, mely szerint ha a felső vezetés másra dolgokra koncentrál az előállított termékek, szolgáltatások legjobb minősége helyett, akkor óhatatlanul csökken azok színvonala. Ilyen "más dolgok" lehetnek például a "szexi" vállalati akvizíciók, vagy a céges repülők használata a vadászatokhoz, és más hasonló ügyek.
Az elmúlt években úgy tűnik, ezek a kormányok nem országaik optimális működésére fókuszálnak, hanem a sajtószabadság korlátozására, az igazságszolgáltatás politikai befolyás alá vonására, vagy a menekültek visszaszorítására. Az EHCI eddigi története alatt a két ország a reformokról folytatott folyamatos vitái dacára nagyon kis előrehaladást ért el, ennél a lakosság és az egészségügyi szakma többet érdemel - áll a jelentésben.

 

Íme, az eredmények részletesen

A betegjogok érvényesülése területét 10 indikátorral vizsgálja az EHCI, ebből Magyarország két területen ért el zöld, azaz megfelelő minősítést: a saját betegadatokhoz való hozzáférés és az online foglalás lehetősége tartozik ide, míg pirossal (elégtelen színvonalú) jelölték a betegszervezetek bevonását, a jószolgálati orvosok nyilvántartását és a szolgáltatók minősítését. Az összesített magyar pontszám 79, az e téren legtöbbet elérő hollandok és norvégok 125 pontot gyűjtöttek.

Az ellátáshoz való hozzáférést 6 indikátor jellemzi, ebből két magyar kapott pirosat: a rákterápiák 21 nap alatti elérhetősége, és a 7 napnál hamarabb hozzáférhető CT vizsgálatok területe tartozik ide, míg a háziorvos aznapi elérhetősége az egyedüli zöld, azaz megfelelő minősítésű. A magyar összpontszám 138 szemben a legjobb svájci és szlovák 225 ponttal.

A betegellátás eredményességét 9 indikátor jellemzi, közte a szívinfarktus és a sztrók 30 napos halálozási rátája, a csecsemőhalandóság, a rákbetegség túlélése, a potenciálisan elvesztett életévek, a kórházi fertőzések és az abortuszok száma szerepelnek. Négy magyar mutató is "hibalistás", pirossal világít a szívhalál és a rákbetegség túlélése, a kórházi fertőzések és az abortuszok száma. Az összesített magyar pontszám 156, a két top teljesítő Norvégia és Finnország 289 ponttal.

A közfinanszírozott egészségügy bőkezűségét (a szolgáltatások széleskörűsége), az ellátórendszer finanszírozottságát jelző 8 indikátorból 3 magyar pirossal jelzett: a magyar egészségügy finanszírozási háttere (a közfinanszírozás a teljes egészségügyi büdzsé 67 százalékát fedezi), a hálapénz jelenléte és a császármetszések aránya. A magyar egészségügy e téren 78 pontot szedett össze, míg az éllovasok, Hollandia és Svédország 125 pontot teljesítettek.

A betegségmegelőzést leíró 7 almutatóból 2 magyar kapott pirosat, az alkoholfogyasztásból és a magas vérnyomásból eredő gondokat sorolták ide, az összpontszám 89, a legjobb adat, 129 pont Norvégiáé.

A gyógyszerellátás 6 indikátorából csaknem az összes magyar pirosat kapott, egyedül az antibiotikum használatot minősítette az index megfelelőnek. A legjobbak - holland és német ellátás - 89 pontjával szemben a magyar összpontszám 44.

Szepesi Anita
napi.hu


Keresés a honlapon:

Elérhetőségeink:

1074 Budapest, Szövetség u. 9.
Tel.: 06/1/210-0326
E-mail: nyosz@enternet.hu

Partnereink:

aidaco


drava hotel


experidance


 

otp travel


solar


stonehenge logo