Hírek, aktualitások

Nagy a baj: Magyarország megállíthatatlanul öregszik

A magyar népesség korösszetétele fokozatosan romlik - derült ki a 2016-os mikrocenzusból. Amíg 1990-ben száz gyermekkorúra 65 időskorú jutott, addig 2016-ban 128. A népesedési folyamatok következménye, hogy a munkaerőpiacon megjelenő fiatal korcsoportok létszáma csökken és a gazdaságilag aktív népesség összetétele egyre inkább az idősebb korcsoportok felé tolódik el. Ugyanakkor a gazdaságilag aktív népesség aránya a teljes népességen belül 45-ről 48%-ra emelkedett, amely a rendszerváltás óta a legmagasabb szint.

Magyarország népesedési helyzetét több évtizede a népesség fogyása és idősödő korösszetétele jellemzi - írja a 2016-os mikrocenzus adatai alapján a KSH. Az adatfelvétel időpontjában 9 millió 804 ezer lakos élt az országban, 1,3%-kal kevesebb, mint az öt évvel korábbi népszámláláskor, és 5,5%-kal kevesebb, mint 1990-ben. A népességfogyás hátterében a természetes fogyás áll, a halálozások száma 1981 óta folyamatosan meghaladja a születésekét. Ezt a természetes fogyást a nemzetközi vándorlás csekély bevándorlási többlete nem tudta ellensúlyozni.

Ezzel párhuzamosan a népesség korösszetétele fokozatosan tolódik az idősebb korosztályok felé. A gyermekkorúak (0-14 évesek) száma és aránya jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, az aktív korú népességé (15-64 évesek) 2001 óta - arányuk leginkább az elmúlt öt évben - csekély mértékű csökkenést mutatott. Eközben az időskorúak (65 évesek és annál idősebbek) száma és aránya 1990 óta folyamatosan nőtt.

Ezt a változást jól érzékelteti az öregedési index, amely mutató a száz gyermekkorúra jutó időskorúak számát, valamint az időskori függőségi ráta, amely az aktív korú népességre jutó idősek arányát mutatja. 1990-ben száz gyermekkorúra 65 időskorú jutott, 2016-ban 128. Az aktív korúakra jutó időskorúak aránya 20-ról 28%-ra nőtt.

A népesedési folyamatok következménye, hogy a munkaerőpiacon megjelenő fiatal korcsoportok létszáma csökken és a gazdaságilag aktív népesség összetétele egyre inkább az idősebb korcsoportok felé tolódik el.

Ezt a folyamatot erősítette korábban, elsősorban a kilencvenes években az iskolarendszerű oktatásban eltöltött évek meghosszabbodása, és később a nyugdíjkorhatár emelése

- mutat rá a hivatal.

A népesedési folyamatokon túl az elmúlt két évtizedben a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételét a kilencvenes években a rendszerváltást kísérő gazdasági visszaesés, majd az évtized második felétől tapasztalható gazdasági élénkülés, ezt követően pedig a 2000-es évek első évtizedének utolsó harmadában a gazdasági növekedés lassulása, majd a kibontakozó gazdasági válság alakították.

1990-ben, a rendszerváltást követően a gazdaságilag aktív népesség, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma 4,7 millió fő volt, ezen belül a munkanélküliség még viszonylag csekély számban, mintegy 126 ezer fővel volt jelen. A gazdaságilag aktívak létszáma jelentősen visszaesett a kilencvenes években, ami mögött több tényező is meghúzódott, például a munkanélküliség elől inaktív státusba menekülés, a közoktatás nappali képzéseire járók képzési idejének hosszabbodása, valamint a felsőoktatásban részt vevők növekvő száma.

A 2001. évi népszámlálás a tíz évvel korábbinál lényegesen kevesebb, 4,1 millió fő gazdaságilag aktív személyt mért, közöttük a munkanélküliek száma 416 ezer fő volt. Tíz évvel később, 2011-ben a gazdaságilag aktívak számának (4,5 millió főre) növekedésében a munkanélküliek számának emelkedése is szerepet játszott, összefüggésben a gazdasági válság még érezhető hatásával.

A mikrocenzus adatai szerint a gazdaságilag aktív népesség 4 millió 754 ezer fő volt, ami 5,4%-kal magasabb, mint amit a legutóbbi, 2011-es népszámlálás mért.

A gazdaságilag aktív népesség aránya a teljes népességen belül 45-ről 48%-ra emelkedett, amely a rendszerváltás óta a legmagasabb szint. A gazdaság elmúlt években tapasztalható növekedése új munkahelyek létrejöttén keresztül növelte a foglalkoztatottak számát, mindehhez hozzájárult az a gazdaságpolitikai törekvés, hogy a társadalmi jövedelmek helyett a munkajövedelmek részesedése növekedjen a lakosság jövedelmiszerkezetében.

Emellett emelkedett a nyugdíjkorhatár is. A gazdaságilag aktívak számának növekedéséhez továbbá hozzájárult, hogy gyakoribbá vált a tanulás melletti, illetve a 65 éves és annál idősebb korcsoportokban a nyugdíj melletti munkavégzés. A gazdasági aktivitás szerkezetében jelentős átrendeződés történt 2011 és 2016 között. A foglalkoztatottak száma 2016-ban 4 millió 503 ezer volt, 14%-kal magasabb, mint 2011-ben.

A munkanélküliek száma a gazdaság növekedésével, a munkahelyek, ezen belül a közfoglalkoztatás bővülésével összefüggésben nagymértékben, 56%-kal, 250 ezer főre csökkent. Az ellátásban részesülő inaktívak (főként a nyugdíjasok) száma 7,5%-kal, 2 millió 728 ezer főre, az eltartott népességé 6,3%-kal, 2 millió 322 ezer főre mérséklődött.

Az aktív korúakon belül a csökkenés azonban nem volt általános érvényű, a 40-49 és a 60-64 évesek száma nőtt. A 60-64 éves népesség számának emelkedése és a fokozatosan kitolódó nyugdíjkorhatár ebben a korcsoportban a foglalkoztatottak körének bővülését eredményezte: létszámuk közel két és félszeresére, 108 ezerről 257 ezerre nőtt. A 15-19 évesek száma a népességen belül csökkent, a korcsoportban a foglalkoztatottság nagymértékben, közel duplájára növekedett a legutóbbi népszámlálás óta. Ebben szerepet játszhatott a tankötelezettség felső korhatárának 18-ról 16 évre történő leszállítása - mutat rá az elemzés.

A mintegy 36 ezer középiskolás korú foglalkoztatott személyből 5 ezren tanultak nappali tagozatos iskolarendszerű képzésben, többségük az iskolapadot elhagyva vállalt munkát. A 20-24 éves korcsoportban szintén valamelyest az átlag felett, 16%-kal bővült a foglalkoztatottak száma (293 ezer főre), annak ellenére, hogy a népességen belül e korcsoport létszáma is csökkent. Mindez összefügg a tanulás mellett dolgozók számának növekedésével. A nappali képzési rendszerben végzett tanulmányok mellett foglalkoztatottak száma a teljes népességben 8,3%-kal, 43 ezerre emelkedett az elmúlt öt év alatt. Összességében tehát az aktív korúak létszáma 3,7%-kal mérséklődött, miközben a gazdaságilag aktívak száma 5,4, azon belül a foglalkoztatottaké 14%-kal nőtt. A nyugdíj mellett foglalkoztatottak száma 4,4%-kal csökkent, feltehetően a 2013-tól az állami szférában bevezetett nyugdíj melletti foglalkoztatás korlátozásával is összefüggésben.

Budapest vezet

A foglalkoztatottak aránya továbbra is a fővárosban volt a legmagasabb (mintegy 50%), és a kisebb települések felé haladva csökkent, a legalacsonyabb a községekben volt (44%). A többi gazdasági aktivitási kategória - munkanélküliek, ellátásban részesülő inaktívak, eltartottak - aránya fordított irányt mutatott: létszámuk a kisebb településektől a nagyobbak felé haladva enyhén csökkenő volt. Az elmúlt öt évben a legnagyobb mértékben a községekben emelkedett a foglalkoztatottak aránya (19%-kal), míg a legkevésbé a megyei jogú városokban (10%-kal).

portfolio.hu


Keresés a honlapon:

Elérhetőségeink:

1074 Budapest, Szövetség u. 9.
Tel.: 06/1/210-0326
E-mail: nyosz@enternet.hu

Partnereink:

aidaco


drava hotel


experidance


 

otp travel


solar


stonehenge logo