Fókuszban az idős fogyasztó címmel 8 hónapon át az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásának köszönhetően az idős társadalmat szeretnénk fogyasztóvédelmi tanácsainkkal ellátni.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége honlapján ezért hetente új ismereteket közlünk azért, hogy segítsük: az idős ember is lehet tudatos fogyasztó.

A felmérések azt bizonyítják, hogy különösen az idősebb és fiatal generáció hátrányos helyzetben van a fogyasztóvédelem területén. Érdekérvényesítési képességük alacsony, melynek oka egyrészt a társadalmi hierarchiában betöltött szerepük, másrészt ismeret és tájékoztatási hiányosságokból adódik, hogy sokszor megtévesztés áldozatai lesznek.

Új fogyasztóvédelmi rendelkezések - Jobban járnak a fogyasztók - Bosszankodni fognak a vállalkozások 

2021. január 1-től több ponton lényegesen változtat a jogalkotó az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályain. Így változik az időtartam, bevezetésre kerül az elektronikus jótállási jegy, pontosításra kerül a kijavításra/kicserélésre előírt időtartam, valamint kibővül azon termékek köre, amikre kötelező jótállást kell biztosítani. Lássuk a részletszabályokat!

A jótállás időtartama az eddigi kötelező 1 év helyett, 1, 2, 3 évben kerül meghatározásra az eladási ár függvényében:

-10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

-100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

-250 000 forint eladási ár felett három év.

Újdonság, hogy ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.

A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

A jótállási jegyen a jövőben fel kell tüntetni a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást is.

Lehetőség lesz arra, hogy a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus úton is átadhassa a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton való átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel adja át, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. Vita esetén az elektronikus úton való teljesítés a vállalkozás köteles bizonyítani.

A jótállásból eredő jogok érvényesíthetőségének nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.

Pontosításra kerül, hogy a fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. Tehát bármelyik helyen megteheti, és nem küldözgethetik ide-oda a fogyasztót a különböző előbb nevesített vállalkozások.

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Fontos kiemelni, hogy ezen nyolc napos kijavítási/kicserélési határidők, illetve a háromszori sikertelen kijavítást követő csere nem vonatkoznak az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint motoros vízi járműre.

Bővül a kötelező jótállás alá eső termékek köre, így az alábbiakra is vonatkoznak 2021. január 1-től a kötelező jótállás szabályai:

-nyílászárók 10 000 Ft eladási ár felett, -árnyékolástechnikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett,

-kaputelefon, riasztóberendezés, kamerás megfigyelőrendszer 10 000 Ft eladási ár felett;

-garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés 10 000 Ft eladási ár felett;

-zuhanykabin, kád, csaptelep 10 000 Ft eladási ár felett;

-napkollektor, napelemrendszerek 10 000 Ft eladási ár felett;

-játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón 10 000 Ft eladási ár felett;

-külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok 10 000 Ft eladási ár felett.

www.feosz.hu 

Szavatosság és garancia különbsége

Előző számunkban ismertettük a január elsejétől életben lépő jótállásról szóló kormányrendeletet, mely a korábbi rendelethez képest számos a fogyasztóra nézve kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz.  Ma szeretnénk pontosítani, hogy mit is értünk a szavatosság és jótállás fogalma alatt.

Sok kedves olvasó és vásárló nem ismeri, hogy mi a különbség a jótállás és szavatosság között. Ennek ismerete különösen fontos lenne napjainkban, amikor is lényegesen változtak ezek a szabályok. Ezért az alábbiakban ismertetem e két fogalom közti különbséget, valamint azt, hogy ezekben az esetekben nekünk fogyasztóknak, vásárlóknak milyen jogaink és kötelezettségeink vannak. 

A fogyasztói jogok a jótállás és a szavatosság esetén

A jótállást a fogyasztók inkább garancia elnevezésként ismerik. A jótállás azt jelenti, hogy a kereskedő, gyártó garantálja, hogy egy bizonyos időtartamon belül a termék kifogástalanul fog működni. A jótállás megvalósulhat szerzõdés keretében is, amikor az eladó önként vállalkozik a szavatosságnál szigorúbb helytállásra azoknál a termékeknél, melyek esetében nem kötelező jogszabály alapján a jótállás. A fogyasztó leginkább a jogszabály alapján kötelező jótállás alá tartozó termékekkel találkozik vásárlása során. Mindkét esetben –szavatosság és garancia - arról van szó, hogy hibás teljesítés történt. A Polgári törvénykönyv szerint a teljesítés akkor hibás, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban előírt és a szerződésben (és az annak részét képező használati útmutatóban, vásárlói tájékoztatóban) meghatározott követelményeknek. Hibás teljesítés az is, ha a megvásárolt dolgot szakszerűtlenül szerelték össze és ezt a szerelést az eladó, vagy megbízottja végezte, vagy mi végeztük el, de a szerelési útmutató hibás volt. 

A jótállás esetében a vásárlónak nem kell bizonyítania, hogy vétlen a termék meghibásodásában. Nagyon fontos, hogy nem magának a hibának, hanem a hiba okának kell a vásárlás után keletkeznie. A jótállás keretében az eladó arra vállal kötelezettséget, hogy a jogszabályban vagy az általa meghatározott idő alatt a termék hibátlanul fog működni, és csak akkor mentesül ez alól a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a vásárló rendellenesen használta a terméket, illetve a termék valamilyen külső behatás következtében romlott el.
Szavatosság esetén viszont az eladó azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, amely csak később fog kiderülni. Szavatosság esetén - ha vita merül fel - nem a kereskedőnek, hanem a vevőnek kell bizonyítania, hogy egyrészt vétlen a meghibásodásban, másrészt azt, hogy olyan ok folytán jött létre a meghibásodás, amely már az eladáskor benne volt a készülékben, de az átadáskor ezt nem lehetett észlelni, csak hosszabb idő eltelte után.

Lényeges különbség, hogy míg a jótállás esetén a termék árától függően az új rendelet szerint egy, kettő vagy akár három év alatt érvényesíthetjük jogainkat, addig a szavatosság esetén a fogyasztók két évig érvényesíthetik szavatossági jogaikat minden termékre, amit fogyasztói szerződés keretében vásároltak. A használt termékekre egy évre érvényesíthető a szavatossági jog.

A jótállási időt a gyártók hosszabb időben is meghatározhatják, amit a kereskedőnek kötelező továbbítania a fogyasztónak

A szavatossági igény érvényesítése az első hat hónapban automatikus, azaz a fogyasztónak nem kell bizonyítania, hogy miért hibás a termék. Hat hónap után a fogyasztóra hárul a bizonyítás. Tehát az első félévben a szavatosság fogyasztói szerződések esetén úgy viselkedik, mintha jótállásunk lenne. Amennyiben a fogyasztó hat hónapon belül viszi vissza a terméket, választhat, hogy javítást, cserét, visszavételt vagy árleszállítást kér-e.

Nagyon fontos dolog, hogy vita esetén minőségvizsgálatot lehet kérni, azonban ennek eredménye sem a fogyasztót, sem az eladót nem kötelezi.

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó tehát mit kérhet a fogyasztó? Erről a Polgári Törvénykönyv a Ptk. 6:159. § (2) bekezdése rendelkezik:

elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek (a kereskedőnek) a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne.

Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Javítás esetén a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha pedig a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a javítószolgálatnak gondoskodnia kell. 

A fogyasztók jogát védi, hogy a termék megvásárlásától számított három munkanapon belül a termék meghibásodásakor, a fogyasztó csereigénye esetén a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut - amennyiben van ugyanolyan árucikk a forgalmazónál – előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben jogos csere igényünk van, a kereskedő nem választhatja azt a megoldást, hogy levásárlást ajánl fel. Ha nem tudja ugyanolyan termékre kicserélni a meghibásodott árut, akkor köteles a vételárat visszatéríteni.

Befejezésül szeretném rögzíteni, hogy a jótállási rendelkezések a fogyasztók és vállalkozások közötti jogvitákat szabályozzák. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rögzíti, ki minősül fogyasztónak. Eszerint „fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje, (2. § a) pont).

Tehát nem minősül fogyasztónak az a vásárló vagy szolgáltatás igénybe vevője, aki vállalkozása számára, azaz annak fő tevékenységével kapcsolatosan vásárol. Így e jogszabály alapján csak a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztók –azaz- a természetes személyek élhetnek jogaikkal. A fogyasztóvédelmi törvény ugyanis csak a magánszemélyeket védi, így az egyéni vállalkozók legfeljebb - akár évekig is eltartó - polgári peres úton tudják érvényesíteni a vásárlókat megillető jogokat. 

Horváth László

A szavatossági és jótállási jogok megtévesztő alkalmazása a gyakorlatban a Békéltető Testületek tapasztalata  alapján

Korábban már részletesen foglalkoztunk a jótállás és szavatosság kérdésével. Sajnos a gyakorlatba n nagyon sokszor csorbulnak a fogyasztók ezzel kapcsolatos jogai, néha a jogszabályok nem kellő ismerete, néha pedig a szándékos megtévesztés miatt.

A gyakorlatban az alábbi jellemző hibák, vagy fogyasztói megtévesztések fordulnak elő a leggyakrabban.  Megjegyzem, hogy az új jótállástól szóló jogszabály ezek közül az esetleges félreértések közül sokat szabályoz. 

1. Eltérés a szavatossági és jótállási jogok sorrendjétől

 Jogsértő, ha a kereskedő (kötelezett) a fogyasztó szavatossági és a jótállás alapján megillető jogainak a Ptk.-ban meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára eltér.

Például első körben a kereskedő kizárólag kijavítást vagy árleszállítást biztosít a fogyasztónak, tehát a fogyasztó nem választhatja a termék kicserélését. 

2. Egyes szavatossági, illetőleg jótállási jogok nem biztosítása vagy kizárása

 Az előző ponttal összhangban jogsértő, ha a kereskedő (kötelezett) a fogyasztó szavatossági és/vagy a jótállás alapján megillető, a Ptk.-ban meghatározott jogok közül egyeseket nem biztosít, vagy azokat kifejezetten kizárja.

Például nem kötelezhető a fogyasztó arra, hogy a kicserélés helyett kijavítást válasszon, kivéve, ha a kicserélés a kijavításhoz képest aránytalan többletköltséget okozna a forgalmazónak. Fordított helyzet is elképzelhető a gyakorlatban: nem köteles a vevő másik, ugyanolyan új terméket elfogadni, ha jelentős többletköltség ráfordítása nélkül javítható az. 

3. Csere kizárása higiéniai okra hivatkozással

 Gyakori, különösen fehérnemű, fürdőruha és alsóruházati cikkek esetén, hogy vagy még az üzletben – jellemzően a próbafülkében, vagy a termékhez csatolt dokumentumban -  arról tájékoztatják a fogyasztót, hogy a terméket higiéniai okból nem cserélik ki. Amennyiben ráadásul egy ilyen tartalmú tájékoztatás egymagában áll, vagyis a fogyasztót nem informálják a másik három szavatossági jogáról – nevezetesen elhallgatják, hogy hibás teljesítés esetében a cserén kívül kijavítást, árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől – úgy a fogyasztók többsége a tájékoztatás jogellenesen félrevezető volta miatt azt gondol(hat)ja, hogy nincs értelme reklamálni. Nevezetesen: úgy értelmezik a tájékoztatást, hogy ha csere nincs, akkor – mivel más információt nem kaptak, és nem ismerik jogaikat – semmilyen más igényük sem lehet, és vissza sem mennek megtenni a minőségi kifogást, hanem veszni hagyják valamennyi szavatossági/jótállási jogukat. Lényeges, hogy csak akkor értékelhetjük ezt az esetet jogellenesen félrevezető tájékoztatásként, ha hibás termék esetében zárja ki a kereskedő a csere érvényesítését. Természetesen arról a kereskedő dönt, hogy nem hibás termékek méretbeli, színbeli cseréjét lehetővé teszi-e a vásárlók számára. 

4. Egyes fogyasztói jogok kizárása akciós termékek esetében („Akciós terméket nem javítunk/nem cserélünk”) 

  Egyes forgalmazók gyakorta hivatkoznak arra, hogy az akciós vagy leértékelt árura nem jár szavatosság, illetőleg garancia. A vonatkozó jogi előírások alapján az ilyen termékekre is ugyanúgy irányadóak a szavatosság, illetőleg kötelező jótállás már ismertetett szabályai. Például abban az esetben, ha az üzletben felhívták a fogyasztó figyelmét arra, hogy a megvásárolt cipő azért akciós, mert valamilyen apró szépséghibája van (varráshiba), akkor ezen hiba miatt valóban nincsen lehetőség kicseréltetni, kijavíttatni azt, azonban a termék más - nem ismert - hibája esetében érvényesíthetőek a szavatossági jogok. 

5. Félrevezető tájékoztatás az igényérvényesítési határidőkről

 A vállalkozás a jogszabályban meghatározottaktól eltérő igényérvényesítési határidőkről tájékoztatja a fogyasztót. Értelemszerűen ez alatt a fogyasztó hátrányára történő eltérést kell érteni. Például a kötelező jótállás egy éves időtartama helyett fél évről tájékoztat, vagy a nem tartós használatra rendelet termékek adásvételére irányuló fogyasztói szerződések esetében a 2 éves elévülési határidő helyett csak 1 évet biztosít a szavatossági jogok gyakorlására. 

6. Három (munka)napon belüli reklamáció fogadása, illetőleg szervizhez irányítás

 Ismert olyan forgalmazói eljárás is, amelynek keretében arról tájékoztatják a fogyasztókat, hogy minőségi kifogásaikat csak három (munka)napon belül tehetik meg az üzletben (a vállalkozásnál), és ezt követően már csakis a jótállási jegyen/használati útmutatón feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz fordulhatnak minőségi kifogásaikkal.

 A hibás teljesítés miatti – akár szavatosság, akár jótállás alapján fennálló – felelősség az eladó felet, vagyis a forgalmazót terheli. Ebből adódóan a fogyasztó jogosult minden esetben annál a forgalmazónál megtenni minőségi kifogását, akitől a terméket megvásárolta. Még akkor sem lehet (jogszerűen) továbbirányítani őt a szervizhez, ha kötelező jótállás alapján kijavítás iránti igényt kíván bejelenteni.

 A Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése alapján ugyanakkor a fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti, vagyis, ha ez kedvezőbb számára, a kijavításra irányuló igényét nem csak az eladó félnél jelezheti, tehát a fogyasztót illeti meg e körben a választás joga. Amennyiben cserét, árleszállítást, vagy vételár visszatérítést kíván, úgy az ezek valamelyikére irányuló igénybejelentését viszont minden esetben az eladó féllel, a forgalmazóval kell közölnie. A kijavítás iránti igény kapcsán pedig jogellenes őt ide-oda küldözgetni (üzletből a szervizhez, vagy fordítva). 

7. A kijavítás vagy kicserélés időtartamával a fogyasztói jogok határideje nem hosszabbodik meg

  A Ptk. 308. § (3) bekezdése fogyasztói szerződések vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni, ezért tisztességtelen minden ezzel ellentétes tájékoztatás. 

8. A dolog vagy annak jelentősebb részének kicserélése vagy kijavítása esetén a szavatossági vagy jótállási határidő nem kezdődik újra

  Ilyen tájékoztatás esetén szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról beszélhetünk, hiszen a Ptk. 308. § (3) bekezdése alapján a szavatossági és jótállási jogok érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik. 

9. Félrevezető tájékoztatás az igényérvényesítéssel kapcsolatos költségekről

  Jellemző például, hogy a kötelező jótállás hatálya alá eső fogyasztási cikkek esetében a cégek arról tájékoztatják a fogyasztókat, hogy az el- és visszaszállítás költségeit nem viseli a cég. Ez a jogsértő tájékoztatás különösen a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható termékek esetében sérti a fogyasztók érdekeit. Ilyenkor a fogyasztó kénytelen ezeket a költségeket saját maga állni, annak ellenére, hogy a Kormányrendelet szerint elsősorban az üzemeltetés helyén kell megjavítani e terméket. Amennyiben pedig a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazónak kell gondoskodnia.

 Szavatosság és kötelező jótállás esetében is irányadó továbbá a Ptk. 309. § (1) bekezdésének rendelkezése, miszerint a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos valamennyi – különösen az anyag-, munka- és továbbítási - költséget az eladó fél viseli, és az ezzel ellentétes megállapodás fogyasztói szerződés esetében semmis. 

10. A bizonyítási kötelezettség fogyasztóra terhelése

 Szintén gyakran előfordul, hogy a vállalkozás a bizonyítási teher viselőjének személye tekintetében nyújt megtévesztő tájékoztatást a fogyasztó részére. A vonatkozó jogszabályokkal ellentétesen a kötelező jótállás egy éves időtartamán belül vagy fogyasztói szerződés esetében a teljesítéstől számított hat hónapon belül a fogyasztót terheli a bizonyítás kötelezettsége, holott ezen időtartamokon belül az eladó fél csakis akkor mentesül a hibás teljesítés miatti felelősség alól, amennyiben sikerrel bizonyítja, hogy a hiba a teljesítést követően keletkezett. 

11. Bontatlan csomagolás megkövetelése igényérvényesítéskor

  Szintén előforduló jogsértő kereskedelmi gyakorlat, miszerint a kijavítást, vagy kicserélést, esetleg az elállás gyakorolhatóságát az eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez, mint a kért szavatossági/jótállási igény teljesítése feltételéhez köti a forgalmazó. 

12. Eredeti csomagolás, doboz meglétének megkövetelése igényérvényesítéskor

  Találkozhatunk olyan műszaki cikket árusító üzletekkel, ahol  - jogellenesen - arról tájékoztatják a fogyasztókat, hogy a műszaki termékre vonatkozóan minőségi kifogást csak az eredeti dobozban történő visszavitel esetén fogadnak. 

13. Jótállási jegy meglétéhez kötött kifogásintézés kötelező jótállás esetén

  Előfordul, hogy a jótállási jegy meglétéhez kötik a jótállási/szavatossági jogok gyakorlását a Kormányrendelet 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére, amely szerint a jótállási jegy átadásának elmulasztása nem érinti a jótállási kötelezettség érvényét. A GKM rendelet 2. §-a alapján pedig bizonyítottnak kell tekinteni a szerződéskötést, amennyiben a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számlát). Ebből adódóan, egy olyan forgalmazói kijelentés, miszerint „jótállási jegy hiányában nem érvényesíthető garancia”, jogellenes, amennyiben egyébként a vásárlás tényét kétséget kizáró módon igazolni tudja a fogyasztó (a blokk felmutatásával). 

14. Jótállási igény érvényesítése kizárólag a számla/blokk ellenében lehetséges

  Lévén, nem csak és kizárólag a számla/blokk felmutatásával bizonyítható, hogy a terméket a fogyasztó az adott forgalmazótól vásárolta, úgy amennyiben a jótállási jegyen szereplő adatokból megállapítható az eladó fél személye, és a fogyasztó ennél jelenti be igényét, úgy jogellenes egy ilyen kikötés. 

15. A fogyasztók szavatossági és kötelező jótálláson alapuló (azaz törvényes) jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének

Szintén előfordulhat, hogy a vállalkozás a fogyasztó jogszabályon alapuló szavatossági és/vagy jótállási jogait egy általa biztosított kedvezményként és a fogyasztóknak nyújtott különleges jogosultságként tünteti fel, amely megvalósítja az a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.  

Horváth László

Fogyasztóvédelem a pénzügyekben is

A szolgáltatások és a termékek vásárlása és ezek fogyasztóvédelme mellett igen lényeges szegmens a pénzügyeink intézése és a megtakarításaink védelmének, biztonságának a fontossága.

Az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a termékek eladása során okozta megkárosítások mellett egyre inkább előtérben kerültek a pénzügyekben történő visszaélések. Ez a terület nagyon felkészült és mesterien kidolgozott csalási módszereket igényelnek, ugyanakkor egy-egy sikeres „bevetést” követően nagy pénzekhez lehet hozzá jutni.

Az elmúlt évtizedek nagy pénzügyi csalásai közé tartozik a Questor botrány, ahol a nyugdíjasok ezrei veszítették el az életük során félretett kevéske megtakarításaikat. A bank a kedvező kamataira és az idősek naivitására alapozva tudta becsapni az embereket és kicsalni a utolsó fillérjeiket. De beszélhetnénk arról is, hogy az üdülési jogok vétele és eladása kapcsán kreált szerződésekkel még mindig jelentős pénzeket tudnak emberektől kicsalni.

Újabban a csalók már azt módszert is kidolgozták, hogy a bankkártya adatai ismeretében károsíthatnak meg az idős embereket és ezt az „unokázós” csalások lehetőségeivel kombinálják. A rendőrség nemrégiben az alábbi közleményt adta ki:

Ne adja meg a bankkártyájának adatait a csalóknak. A sértettek bankkártya adataihoz jutottak hozzá a csalók, egyiküket több százezer forinttal károsították meg.

A közleményt az alábbi esettel támasztották alá: Egy férfi tett bejelentést a rendőrségre 2020. december 31-én arról, hogy édesanyját ismeretlen személy felhívta, és az unokájának adta ki magát. A hívó elmondta, hogy megsérült, és az ellátáshoz pénzre van szüksége. Miután a sértett közölte, hogy nem tart otthon készpénzt, a csaló a sértett bankkártyáján szereplő adatok beolvasását kérte, amelynek a hívott eleget tett. Az ismeretlen több százezer forint értékben vásárolt a kártya adatait felhasználva.

Pár nappal később, 2021. január 5-én szintén egy férfi értesítette a rendőrséget, hogy nagymamáját ismeretlen személy felhívta, az unokájaként mutatkozott be, majd elmondta, hogy balesetet szenvedett és megsérült. A károk rendezésére pénzt, valamint később, a további beszélgetés során a bankkártyájának adatait kérte a sértettől. A megszerzett adatokkal a csaló nagyobb összegű tranzakció végrehajtását kezdeményezte, azonban a bank blokkolta azt, így kár nem érte a sértettet.

A rendőrség azt tanácsolja, hogy ha hasonló telefonhívást kapnak, ne teljesítsék a telefonáló kérését!

 Ne adják ki a bankkártyájuk adatait (kártyaszám, hátoldalon lévő háromjegyű kód, lejárati dátum) sem telefonos megkeresések, sem közösségi oldalon történő felhívások esetén illetékteleneknek, mivel ezen információk birtokában online vásárlás hajtható végre a kártya fizikai jelenléte nélkül is.

Mondjuk el ezeket a tapasztalatokat idős társainknak, akadályozzuk meg a csalókat a trükkjeik megvalósításában.

Ha két ár szerepel egy árun, az olcsóbban vehetjük meg

Az elvégzett ellenőrzéseken a boltok harmadában találtak szabálytalanságot, az áruk tekintetében viszont csak 3 százalék volt a bukás.

A fogyasztóvédelem tavaly mintegy ötezer bolt árfeltüntetési, áralkalmazási gyakorlatát ellenőrizte, a szakemberek közel 1700 helyszínen tapasztaltak hiányosságot. Termékekre vetítve jóval kedvezőbb volt az arány: a kereskedelmi egységekben vizsgált 600 ezer árucikknek mindössze 3 százalékánál merült fel kifogás. A vásárlók megtévesztésének megelőzése érdekében az ellenőrzések januártól is folytatódtak. Jövőre szigorodnak az akciós árak feltüntetésének szabályai – írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az árfeltüntetési szabályok szerint a vállalkozásnak a vásárló által ténylegesen fizetendő eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan, forintban kell feltüntetnie. A fogyasztónak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó bruttó árat kell látnia.

Ha kétféle árat tüntet fel, a kereskedő az alacsonyabbikon köteles értékesíteni a terméket, még akkor is, ha azt pl. elütés miatt hibásan szerepeltette.

Az eladóknak nemcsak a hagyományos üzletekben, áruházakban, hanem az internetes forgalomban és a hirdetésekben, prospektusokban, egyéb reklámanyagokban is be kell tartaniuk az előírásokat. A fogyasztóvédelmi hatóság és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma rendszeresen, gyakran próbavásárlással egybekötve ellenőrzi a kereskedők árazási és leértékelési gyakorlatát. Ha a vásárlók megtévesztő árfeltüntetéssel találkoznak, a kormányhivatalnál fogyasztóvédelmi hatósági eljárást kezdeményezhetnek.

A boltok és webshopok számos akciót, leértékelést kínálnak az év első hónapjában. A fogyasztóvédelmi hatóság így januárban sem pihen, folyamatosan ellenőrzi a kedvezményes ajánlatok valóságtartalmát. A megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében bekérik az akciósan kínált termék korábbi árait, és összevetik azt a jelenlegivel. A leértékeléseknél az eladónak nem elegendő az engedmény százalékos arányát jeleznie, a vásárlónak a teljes fizetendő árat látnia kell.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: „A szakemberek a járványhelyzet ellenére a tavalyelőttivel lényegében megegyező számú üzletet ellenőriztek 2020-ban. A 2019-es, 39 százalékos adathoz képest jelentősen javult a kifogásolási arány,

az elmúlt esztendőben a boltok 34 százalékánál akadt gond az árak feltüntetésével.

A tavaly emiatt elmarasztalt vállalkozásokra összesen több mint 90 millió forint bírságot szabott ki a hatóság.”

2022 májusától jelentősen megváltoznak az akciós árak feltüntetésének szabályai. A leértékelés mértékét az árcsökkentés bejelentése előtt harminc nappal alkalmazott legalacsonyabb árhoz viszonyítva kell majd meghatározni. „Jövő tavasztól így már nem fordulhat elő – emelte ki Keszthelyi Nikoletta –, hogy az üzlet csak azért emeli meg pár napra egy-egy termék árát, hogy aztán nagyobb mértékű, látványosabb leértékeléseket jelenthessen be.”