Hírek, aktualitások

Óvatosan kezdenek szövetkezni az idősek

Jelentős adókedvezményt kapnak a szervezetten munkát vállaló nyugdíjasok, de egyelőre csak pár ezren éltek a lehetőséggel.

Takarítás, csomagolás, konyhai kisegítés, bolti eladó, pénztáros: többnyire ilyen, képzettséget nem igénylő munkákra keresnek nyugdíjas munkavállalókat a cégek a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül. Szakképzett dolgozókat - például hegesztőt, lakatost vagy bérszámfejtőt - csak elvétve várnak vissza a munka világába, diplomás végzettséget igénylő munkát pedig nem is találtunk. Az órabérek nem túl magasak: többnyire bruttó 700-1000 forint körül mozognak. Igaz, a nyugdíjas szövetkezeten keresztül kapott bérből csak a 15 százalékos személyi jövedelem adót vonják le, vagyis a nyugdíjasoknak jobban megéri így munkát vállalni. Egy 100 ezer forintos bruttó bérből például normál munkavállalóként 71 ezer forint, nyugdíjas szövetkezeti tagként viszont 85 ezer forint marad a zsebükben.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezeteket július 1-től lehet bejegyeztetni, azóta összesen 76 alakult. A szövetkezetek létrehozását célzó törvényjavaslatot tavasszal benyújtó Kósa Lajos szerint a nyugdíjas szövetkezetekbe belépők száma „fénysebességgel nőhet”, és egy év alatt elérheti a 135 ezer főt, hosszabb távon pedig akár a 800 ezer főt. Mindezt a miniszter egy előzetes felmérésre alapozza, amely szerint a nyugdíjasok 40 százalékát érdekelné az időnkénti munkavállalás. Az egyre nagyobb méreteket öltő munkaerőhiány miatt szükség is volna munkájukra, ám az eddigi adatok alapján a nyugdíjasok nem sietik el a belépést. Jelenleg mindössze 2890 tagja van a szövetkezeteknek, holott mintegy kétmillió öregségi nyugdíjas előtt áll nyitva a lehetőség, és egy, a parlament előtt lévő törvénymódosítás a korkedvezményes nyugdíjasokat is beengedné a szövetkezetekbe.

Némethné Jankovics Györgyi, a mintegy 130 ezer tagot számláló Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke azt mondja: nem érzékelnek felfokozott érdeklődést tagjaik részéről a szövetkezeti munkavállalás iránt. Ennek szerinte részben az lehet az oka, hogy tagjaik aktív nyugdíjas életet élnek, így kevesebb idejük van, aki pedig szeretett volna dolgozni, maga is megtalálta már ennek módját. Sokan jelezték azt is, hogy a szövetkezet kifejezés rossz történelmi emlékeket ébreszt bennük – jegyezte meg.

Némethné ezzel együtt jó kezdeményezésnek tartja a nyugdíjas szövetkezeteket. A NYOSZ maga is létrehozott egy szövetkezetet, hogy kitapasztalja az utat, amely egy nyugdíjas szövetkezet optimális működéséhez szükséges, a tapasztalatokat pedig átadja tagszervezeteinek. Az első nagyobb, országos lefedettségű kínálatuk egy szolgáltató cégnek végzett adminisztratív munka lesz, amely minden megyéből 2-3 nyugdíjasnak tud munkát adni. Némethné megjegyezte: az is elképzelhető, hogy a dolgozni szándékozó nyugdíjasokat inkább azok a szövetkezetek vonzzák be, amelyek nagyobb tapasztalattal és reklámerővel bírnak, mert egy másik, hasonló profilú szervezet – például egy diákszövetkezet – részeként alakultak meg. Azzal ugyanakkor tisztában kell lenni, hogy a nyugdíjasok más típusú munkavállalók, mint a diákok. Megbízhatóak, átolvassák a szerződés apró betűs részeit is, és nem vállalnak el olyan munkát, amelyet nem tudnak elvégezni. Az időbeosztás szempontjából ugyanakkor rugalmatlanabbak: sokaknak a munkavállalás szempontjából is igazodási pont, hogy mikor megy a Szulejmán a tévében – fogalmazott a NYOSZ elnöke.

Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének társelnöke nemrégiben egy konferencián arról beszélt: a nyugdíjas szövetkezetek egy teljesen új szituációt jelentenek a piac számára, amelyben még nincsenek kialakult gyakorlatok. Ő is úgy látja, hogy a nyugdíjas korosztály az unokák, az orvosi kezelések vagy a hétvégi telek gondozása miatt kevésbé rugalmas munkaidő tekintetében, a hosszú évek során szerzett tapasztalataikat ugyanakkor hasznosíthatják a cégek. Az idősebb korosztály számára akár a kapott pénznél is fontosabb, hogy értelmes munkát végezzen és hasznosnak érezze magát; sok nyugdíjas a megbecsülés hiánya miatt mond fel - mondta. A munkaadók egyébként főként a kereskedelem és a turizmus területén jelezték, hogy szívesen foglalkoztatnának nyugdíjasokat. Ami pedig a nyugdíjasokat illeti: leginkább a 65-70 évesek, és 70 százalékban nők jelentkeztek a szövetkezetekbe, és gyakran a korábbi szakmájuktól eltérő munkákat választanak, vagyis vágynak az új feladatokra – véli Zsoldisné.

A legtöbb - mintegy kétezer - tagot eddig a Meló-Diák Iskolaszövetkezet által létrehozott Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet regisztrálta. Szabó Balázs ügyvezető a későbbiekben is folyamatos növekedésre számít. A jelenlegi tagok zömmel a részmunkaidőt preferálják, ugyanakkor hosszú távú munkavállalási szándékkal érkeznek. Sokan szeretnék korábbi hivatásukban folytatni pályafutásukat, de gyakran érdeklődnek célzottan olyan munka iránt, ahol már dolgozik ismerősük. Fontos tényező számukra a lakóhely és a munkahely távolsága is, valamint az, hogy a munkahely tömegközlekedéssel megközelíthető legyen. A Szomszédoknak országosan 150-200 megbízó partnere van, és zömmel a kereskedelem, a termelés és a vendéglátás területén kínálnak munkákat. Szabó Balázs úgy látja: a munkáltatók körében egyre népszerűbb a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás, a megbízók elégedettek a nyugdíjasok munkavégzésével.

Újragondolnák az egészet

Az Államkincstár adatai szerint jelenleg 164 ezer ember dolgozik nyugdíj mellett, ám jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett, mint a nyugdíjas szövetkezetekben. A közszférában például csak akkor dolgozhat tovább egy nyugdíjas korú, ha lemond a nyugdíjáról. Komoly problémát okoz ez például a közoktatásban, ahol egyre jelentősebb a pedagógushiány, mégis sokszor azonnal elküldik a korhatárt elérő kollégákat. Erre helyzetre ugyanakkor a nyugdíjas szövetkezetek sem jelentenek megoldást: hiába közvetítenének ki pedagógust, az ágazati jogszabályok értelmében ilyen módon nem foglalkoztathatnák őket az iskolák, hiszen pedagógus csak munkaviszonyban vagy közalkalmazotti státusban lévő dolgozó lehet. A fenti problémahalmazzal kapcsolatos kérdésünkre Kósa Lajos azt mondta: a kormány a nyugdíjasok tovább-foglalkoztatásának teljes rendszerét felülvizsgálja, az erről szóló javaslatok a tavaszi ülésszakra készülnek el.

 

Lassabban nőnek a nyugdíjak a béreknél

Az elmúlt években a kormány hozzászoktatta a nyugdíjasokat, hogy az átlagbérek emelkedése és a nyugdíjak növekedése „kéz a kézben” járnak. Az utóbbi években, 2014-től kezdődően elváltak egymástól és a bérek - különösen az idei minimálbér és a garantált bérminimum nagyarányú emelése miatt - jóval nagyobb mértékben emelkedtek mint a nyugdíjak - mutat rá a Policy Agenda elemzése. Eszerint 2008-ban az átlagnyugdíj az átlagbér 72 százalékát tette ki, 2014-ben pedig 76 százalékát. Az átlagbérek idei kétszámjegyű növekedése és a jövő évre várható szintén jelentős béremelkedés miatt a nyugdíjak azonban egyre inkább elmaradnak a bérek emelkedésétől: jövőre a nyugdíjak mindössze az átlagbér 61 százalékával lesznek egyenértékűek.

A nyugdíjemelések vizsgálatakor két számot is érdemes figyelembe venni. Az egyik az évenkénti emelés mértéke, amely a gazdasági válság óta 33 százalék volt. Vagyis aki akkor már öregségi nyugdíjas volt, annak a nyugdíja mintegy harmadával emelkedett. Az átlagnyugdíjak növekedése - szintén 2008-hoz viszonyítva – 42 százalék volt. A két szám közötti különbség abból adódik, hogy az induló nyugdíjak az elmúlt években növekedtek, és az időközben elhunytak nyugdíja az alacsonyabb sávba tartozott.

A Policy Agenda összevetette a környező országokéval is a magyar nyugdíjak emelkedését, és arra a megállapításra jutott: sem a nyugdíjak értéke, sem a növekedési üteme nem a legnagyobb a régióban. Úgy fogalmaznak: a környező országokkal és a V4-ekkel összehasonlítva valóban az látszik, hogy szépen nőttek az átlagnyugdíjak, és Magyarországnál csak Románia, illetve Lengyelország tudott jobban teljesíteni. Ha azonban reálértéken nézzük a növekedést, akkor 2008 és 2016 között az emelkedés mértéke 20 százalék volt, ez pedig már elmarad Romániától, Lengyelországtól és Szlovákiától is. Egyedül Csehországot és Horvátországot előzzük meg a Visegrádi-tagállamok közül. Ha pedig euróba átszámolva nézzük a Visegrádi-tagállamok és Románia, Horvátország esetében a nyugdíjakat, akkor látszik, hogy a V4-ek elszakadtak a másik két EU-s tagállamtól. A magyar nyugdíjak értéke ugyanakkor egyre inkább lemarad a közvetlen versenytársainktól, amiben főképpen az árfolyam gyengülése játszik szerepet.

 

Az idősebbeket előítéletekkel kezelik

Munkaerőhiány ide vagy oda, a cégek a 45 évesnél idősebb diplomás álláspályázókat már nem szívesen fogadják – mondja Pethő Anikó, a Restart-up közösségi projekt vezetője.

- Nehezen talál munkát az idősebb korosztály a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben is?

- Közösségi programunk azért jött létre, hogy a 45 év feletti diplomások álláskeresését támogassuk, mert azt láttuk: ezt a korosztályt előítéletekkel kezelik a munkaadók. E téren nem látunk jelentős elmozdulást most sem. A cégek, ha lehetőségük van rá, inkább elnyújtják a toborzási időt, de még mindig nem szívesen vesznek föl idősebb munkavállalókat. Ha pedig egy 35 éves és egy 45 éves jelölt közül kell választani, az előbbit választják. Azt gondolják ugyanis, hogy az idősebbek rugalmatlanabbak, kevésbé terhelhetők fizikailag, nem rendelkeznek megfelelő digitális kompetenciákkal és lassabban lehet betanítani őket. Tartanak az egészségügyi problémáiktól is. A fiatalabb vezetők ráadásul nem szívesen dolgoznak együtt idősebb beosztottakkal.

- Megalapozottak ezek a félelmek?

- Részben igen, részben pedig egyáltalán nem. A középkorúakat valóban kicsit nehezebben lehet integrálni egy olyan szervezetbe, ahol ennek nincs kultúrája, ugyanakkor kiterjedtebb szociális készségekkel, szélesebb látókörrel, több tapasztalattal rendelkeznek. Munkatempójuk időnként lassabb, de sokkal alaposabb is: a minőségi munka ezen korosztály számára fontos érték, és jól tűrik a monotonitást. Ez a korosztály elkötelezettebb is, mint a pár évente munkahelyet váltó fiatalabbak. Az is igaz, hogy lassabban sajátítják el például egy új szoftver használatát, de képesek rá, és utána örömmel használják. Ezekre a dolgokra ugyanakkor a munkaadók nem szeretnek időt szánni. Pedig az európai korfa öregszik, azaz egyre szűkülni fog a toborzási bázis, ha nem nyitnak az idősebb munkavállalók felé.

- Melyik félnek kell akkor változtatnia?

- Mindkettőnek. A probléma az, hogy a HR-esek egy-egy rossz tapasztalatukat kivetítik a teljes korosztályra, nem az adott jelentkező egyedi értékeit nézik. Az idősebbeket a fiatalokhoz hasonlítják, pedig észre kellene venniük, hogy mindkét korosztálynak megvannak a maga értékei. Az idősebb munkakeresők viszont nehezen tudják magukat megértetni a fiatalabb HR-esekkel, ezért nekik is nyitottabbnak kell lenniük, és foglalkozniuk kell az önképzéssel. Mi ebben próbálunk segíteni, egyfajta hidat verni a felek közé workshopokkal, szemléletformáló, fejlesztő programokkal, munkaerőpiac-specifikus ismeretek átadásával. Egy éve működünk, 600 álláskeresővel vagyunk kapcsolatban, sokan közülük segítségünkkel már el tudtak helyezkedni.

Varga Dóra
vepszava.hu


Keresés a honlapon:

Elérhetőségeink:

1074 Budapest, Szövetség u. 9.
Tel.: 06/1/210-0326
E-mail: nyosz@enternet.hu

Partnereink:

aidaco


drava hotel


experidance


 

otp travel


solar


stonehenge logo